1928. december 28-án Lindenberger Katalin felvételt nyert Gyulán a Szívgárda Szent József csapatába. Az ez alkalomból kapott emlékkép elülső oldalán Jézus Szentséges Szívének képe látható, a hátulsó oldalon a szívgárdisták kötelességei olvashatók. Ezzel tagja lett az első világháború után létrehozott egyik nagy létszámú katolikus szervezetnek. (A kép a cikk illusztrációjaként látható.)
A Szívgárda a jezsuita vezetésű Jézus Szíve Szövetség égisze alatt alakult, Pater Bóta Ernő jezsuita szerzetes, a Mária Kongregációk nagy apostola alakította meg. 1914-től a szövetség élén Pater Bíró Xavér Ferenc S.J., a Jézus Szíve Szövetség nagy apostola állt, és ő indította el a „ A Szív” újságot mint a Szövetség hetilapját.
1920-ban a Jézus Szíve törzsén megalakult a Jézus Szívét tisztelő gyermekek csoportja, a Szívgárda, amely főként „Szív” újság terjesztésében fejtett ki apostoli munkát. A Szívgárda elsősorban a családi misszió eszköze volt. Célja a valláserkölcsi és hazafias nevelés elmélyítése, ezen belül a családi élet megszerettetése, a tekintélytiszteletre, a munkára és a kötelességteljesítésre történő nevelés volt.
Az első gárdacsoport 1920-ban alakult meg, és Pater Bíró „A Szív” akkori szerkesztőjével, dr. Czapik Gyula segítségével szervezte meg az országos hálózatot. Ugyanebben az évben rendezték meg az első kongresszusukat a gárdavezetők, melyet Szívhétnek neveztek el.
A Szívgárda felépítése a korabeli szokást követte, mely szerint egy-egy iskolai osztály szívgárdistái alkottak egy szakaszt, élükön a szakaszvezetővel. A szakaszok alkották a gárdacsapatot, ennek élén a felnőtt csapatvezetők álltak, akik részben hitoktatók, tanítók és szerzetesek voltak. A Szívgárda országos elterjedtségét bizonyította negyedmilliós tagsága is.
Nemcsak a jó tanulók, hanem minden elemi, illetve a középiskola alsó 4 osztályába járó 7–14 éves katolikus fiú és leány tagja lehetett a Szívgárdának. A Szívgárda-foglalkozások a gyermekek iskolán kívüli idejében zajlottak. A hetenkénti vagy kéthetenkénti összejövetelek légköre kedélyes, közvetlen, családias volt. Ének, beszélgetés, játék közben került sor rövid hitbuzgalmi oktatásra. Évenként több ünnepséget, kirándulást rendeztek, karácsonykor a szegény gyerekeket is megajándékozták. A csapatvezetők kapcsolatban álltak a szülőkkel, szülői értekezletek, évenkénti apák és anyák napja megrendezésével.
Gyulán 1920 májusában alakult meg az iskolás gyerekek Szívgárdája. A Karácsonyi János Római Katolikus Gimnáziumban csak 1932-ben kezdte meg működését. Magyarországon 1922-ben 98 csapata működött mintegy 16 000 gyermekkel, 1930-ban már 654 helyen kb. 800 gárdacsapat több mint 100 ezer taggal, 1942-ben 2500 gárda kb. 300 000 taggal működött.
A Szívgárda mint katolikus ifjúsági szervezet a fiatalokat még napjainkban is az ország számos településén összefogja.
