A húsvétot megelőző negyvennapos böjt hamvazószerdán kezdődik, amely idén március 9-ére esik. A keresztények ebben az időszakban Jézus Krisztus feltámadásának, a húsvétnak a megünneplésére készülnek fel. A húsvétra való készülődéshez Kovács Péter esperesplébános ad útmutatást: – 325-ben a nikaiai zsinat már általános gyakorlatként beszél a húsvét előtti negyvennapos böjtről. A 40-es szám az Ószövetségben Izrael negyvenéves pusztai vándorlására, Mózes negyvennapi Sínai-hegyi tartózkodására emlékeztet.
Az Újszövetségben Jézus negyvennapi böjtölésére utal. Mivel vasárnap nem böjtölünk, ezért azokat leszámítva a szent negyven nap hamvazószerdával kezdődik, és a hat nagyböjti hét hétköznapjaiból áll ( 4+6×6). A böjt kettős rendeltetése a katekumenek felkészítése a keresztségre és a hívek számára általános bűnbánati idő, mellyel a húsvét örömére készítik fel a lelküket. A középkorban előtérbe került Krisztus megváltó szenvedésére való emlékezés. Így a nagyböjt péntekjein keresztúti ájtatosságot tartunk, vagyis Krisztus szenvedéstörténetének 14 állomását járjuk végig. Nagyböjt idején külsőségeiben minden visszafogottá válik. A profán életben zajos mulatságokon nem veszünk részt. A szakrális élet területén a liturgikus szín a lilára változik. A bűnbánat színeként. A templomokban a virágdíszítés ezen időszakban tilos. A szentmisében alleluját és dicsőséget nem éneklünk. Minden a befelé fordulást szolgálja. A hívő emberek lelkigyakorlatokon való részvétellel, bűnbánattal, szentgyónással, imádsággal, jócselekedetek gyakorlásával felkészülnek Krisztus feltámadásának megünneplésére. Hamvazószerda és a nagyböjt péntekjei hústilalmi napok. Két szigorú böjti nap van: hamvazószerda és nagypéntek. Ezen napokon háromszor lehet étkezni és ebből egyszer jóllakni. Ez a 18-60. életévüket megkezdett hívőkre vonatkozik. A hústilalom a 14. életévtől van. Mindez az emberek önfegyelmét, összeszedettségét szolgálja, hogy a test és a lélek összhangba kerüljön.
