– El fogjuk érni, hogy a Magyarországon előállított termékek alapanyaga 80–90%-ban magyar alapanyagokból készüljön. Újra kell építeni a hazai kapacitásokat, több kisebb feldolgozóüzemet kell létrehozni, melyek hálózatba kapcsolva nagyobb biztonságot teremtenek. A Széchenyi-tervben ezek és a helyi piacok infra-struktúra-fejlesztésére lesznek jogcímek. A helyi piacok infrastruktúra-fejlesztését kell támogatni – hangsúlyozta dr. Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára, aki részvételével zajlott le az elmúlt héten csütörtökön megrendezett Mezőgazdasági Fórum Gyulán, a városháza dísztermében.
– A választási kampányban mezőgazdasági programot hirdettünk, a választás után pedig rögtön hozzá- kezdtünk annak megvalósításához, ami nem egyszerű dolog, hiszen mindannyian tudjuk, hogy a nulláról kellett elkezdeni. Gyula Város Önkormányzata korábban nem foglalkozott mezőgazdasági kérdésekkel. Rögtön elkezdődött a munka, Alt Norbert alpolgármester koordinálja az előkészületeket. Tartottunk már egy mezőgazdasági fórumot, amelyen sokan jelen voltak, illetve megrendeztünk egy ukrán–magyar mezőgazdasági kiállítást és üzletember-találkozót. Decemberben döntöttünk arról, hogy megbízzuk Szűcs Gergelyt a mezőgazdasági program konkrét kidolgozásával. A program a gyulai, helyi sajátosságokra koncentrál, másrészről összhangban áll az Orbán-kormány mezőgazdasági programjával, attól elválaszthatatlan, és végrehajtása nagy részben annak sikerességétől függ. A program – többek között – a faiskola kérdésével, a közfoglalkoztatás ügyével, a csatornaprogrammal, a gyulai termékpolccal és védjeggyel foglalkozik, ez utóbbinak feltétele, hogy a hungarikumról szóló törvény megszülessen a parlamentben – mondta felvezetőjében dr. Görgényi Ernő polgármester.
Az államtitkár a lakossági fórumok fontosságát hangsúlyozta, a válságból való kilábalás egyik pillérének nevezte a rendszeres találkozásokat. A legfontosabb célnak az állam és a magánszemély szuverenitásának helyreállítását, a hazai piac és helyi termelők előnybe helyezését jelölte meg. A Vidéki Térségek Európai Chartája leszögezi, hogy város és vidék közös sorson osztoznak, a vidék gerince pedig a mezőgazdaság. Város és vidéke egymásra utalt két kör, ez alapján gondolkodik a kormányzat is.
Dr. Ángyán József elmondta, hamarosan megszületik a Hungarikum-törvény, felülvizsgálják a földbérlet-szerződéseket, demográfiai földprogramot kívánnak elindítani, valamint a föld- és termény-spekulációknak is gátat kíván szabni a kormányzat.
Tarr Gyula gyulai termelő saját tapasztalatait osztotta meg a nagyszámban megjelent érdeklődőkkel, illetve az államtitkárral. Véleménye szerint a magyar termelő termékeire és magára a magyar termelőre sincs szükség, úgy tűnik, mintha egy bizonyos külföldi bűnözői csoport érdekét az szolgálná, hogy megszűnjön az ország is. Ezek a csoportok ismerik a Kárpát-medence adottságait, és minél nagyobb területet akarnak kihasítani belőle.
– Úgy érezzük, két unió van, az egyik a kacsalábon forgó kastélyban székel, a másikban, amelyben mi is élünk, a cselédszárny mögötti bádogvárosban tengeti az életét. A magyar ember támogatottsága említésre sem méltó az európai közösségben. Hogy lehet ekkora különbséget tenni? Azt mondják, drágán termelünk, pedig a világ legjobb szakemberei közé tartoznak a magyarok is. A magyar Szent Korona évezreden keresztül megvédte a földet. Jelen pillanatban a vásárlási moratóriumot eltoltuk 3 évre, de ez nem megoldás, csupán a probléma elodázása. Miért nem lehet egy nemzeti kormánynak egy olyan törvényt alkotnia, ami örök időkre megvédené a magyar földet, amit magyar gazdálkodók kezébe tudnának juttatni, és generációkon át tudnak gazdálkodni?! Piacvédelem kéne, minden oldalról ömlik be a szemét, az aflatoxinos és dioxinos termékek. Ezektől úgy tudunk megszabadulni, ha a feldolgozóipar újra épül, az alapanyag-termelők tulajdonosként jelennek meg.
Faragó Lajos Tamás termelő hozzászóló szerint a közbeszerzési eljárás kapcsán a nagyobb beszerzési vezetőknek nem érdeke, hogy kicsiktől vásároljanak. Pénzintézetek nem állnak a mezőgazdasági érdekeltek mellé, nyertes pályázat mellett sem adnak hitelt, csak az általuk preferált településekre. Csordás Józsefné, a Tanyavilágban Élők Érdekvédelmi Egyesületének elnöke azt kifogásolta, hogy nem találja a tanyavilágban élők pályázati lehetőségét, valamint a juhtenyésztők nehézségeire hívta fel a figyelmet.
Az államtitkár válaszából kiderült, pályázatok április-májusban leszek, szerződéskötések július táján várhatóak, a pályázatokat a Vidékfejlesztési Minisztérium írja ki. 1 milliárd forint van a Vidékfejlesztési Minisztériumban tanyavilág fejlesztésére, hét nagy terület fejlesztését szeretné a kormány megvalósítani. Tanya- és falugondnoki szolgálat erősítése, gazdaudvar-hálózat erősítése, komplex tanyafejlesztési mintaprojektek, térségi komplex tanyafejlesztési programok, külterületi föld- és dűlőút-karbantartás, energiaellátás támogatása, alternatív energiafelhasználás támogatása, ivóvízvizsgálatok, tanya-felújítási program.
