- Jelenjél meg világoson – hangzik a 80. zsoltár egyik sora. Berkesi Sándor Liszt-díjas karnagy szombaton este a gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban elmondta: ha elképzeljük a „világoson” szót nagy „V” betűvel írva, akkor ha nem is történeti tény, de hihető egyes történészek véleménye, hogy 1849-ben Világoson egy magyar református század énekelte ezt a zsoltárt, a fegyverletétel előtti estén.
Berkesi Sándor Kálvin János egyik prédikációjának örökbecsű szavaival köszöntötte a könyvtárban az érdeklődőket. Kálvin János hatása a zenetörténetre című előadását bőven illusztrálta hangfelvételekkel, mi több, meg is énekeltette hallgatóságát a különböző dallamokra írt zsoltárokkal. Berkesi Sándor a Tiszántúli Református Egyházkerület és a Református Kollégium zeneigazgatója, a Református Hittudományi Egyetem tanára, akit a magyar református egyházzene mai legnagyobb alakjának tartanak a Gyulai Protestáns Kör meghívására tartott telt házat vonzó előadást a könyvtárban. A neves karnagy szerzeményeiből énekelt a Gyulai Erkel Ferenc Vegyes Karból alakult Protestáns Kamarakórus Perlaki Attila vezényletével, Áchim Erzsébet zongorakíséretével.
A francia reformációt Kálvin János indította el, aki 1509-ben született Noyon-ban, és Genfben halt meg 1564-ben. Az egyházzenéből a zsoltárokat, mint énekelt imádságokat fogadta el, maga is szerzett és fordított énekeket. Berkesi Sándor elmondta róla, hogy a korabeli Genf sokat köszönhet neki, többek között magasra emelte a paraszti, az iparosi munkát, polgári adományokból sok szakkal egyetemet indított. Bach a Máté passióban, vagy Mendelssohn néhány művében merített ugyan genfi zsoltárok dallamvilágából, de általában elmondható, hogy az egyetemes zenetörténetben ritkán fordulnak elő. Magyarországon azonban gyorsan elterjedtek, mint gyülekezeti énekek. Zeneszerzőinknél a romantika korában már előfordult, de igazán a XX. században Kodálynál és tanítványainál találkozunk velük. A XX. századi Ádám Jenő karnagy, zenepedagógus hangfelvételről emlékeztetett arra, hogy 1541-ben Buda elveszett, de akkor jelent meg a Biblia első magyar fordítása is. A várat be tudták venni, de a nemzeti nyelvet nem – hallottuk Ádám Jenő gondolatait. A kálvini reformáció hatásának első hulláma nálunk a protestáns énekeskönyvek nemzeti nyelven, veretes magyar nyelven való megjelentetése volt – hangoztatta Berkesi Sándor.
