– Mikor indult, és miért szükséges a „Gyula város települési szilárdhulladék-lerakó rekultivációját célzó műszaki beavatkozás” című, KEOP-2.3.0/2F/09-2009-0007 azonosítószámú projekt megvalósítása? – kérdeztük Gellén Vencelt, Gyula Város Önkormányzatának városmenedzserét.
– A gyulai városi települési szilárdhulladék-lerakó az 1970-es években létesült. Az egykori téglagyár felhagyott nyersanyaggödreibe szállították, illetve rakták le a hulladékot. Miután a bányagödrök feltöltődtek, a hulladék a környezetből kiemelkedő depóniára került. 1998-ban a Geohidroterv Kft. elvégezte a hulladéklerakó-telep környezetterhelését bemutató tényfeltárást. A tényfeltárás alapján a lerakó már csak 2003-ig kapott működési engedélyt. 2003-ban az Erbo-Plan Kft. teljes körű felülvizsgálatot végzett. Ennek megállapításai is alátámasztják a hulladéklerakó felhagyásának, rekultivációjának a szükségességét. A felülvizsgálat alapján kiadott működési engedély 2005. január 1-jéig engedte a hulladéklerakást a telepen. Erre technikai okok miatt kért haladékot a város önkormányzata. Ezt követően megépült a hulladékátrakó-állomás, majd 2005. augusztus 31-én a lerakó bezárásra került, azóta a város kommunális szilárdhulladékát a békéscsabai, majd a gyomaendrődi regionális hulladéklerakó telepre szállítják át. 2004–2005-ben Gyula Város Önkormányzata elkészíttette a lerakó rekultivációs tervét, amely 2006-ban engedélyezésre került, így a lerakó rekultivációja zöld utat kapott, amelynek kivitelezése azóta csak anyagi eszközök hiányában nem valósulhatott meg. A rekultiváció elsődleges célja a talajvíz szennyezettségének csökkentése, mivel ebben a közegben található szennyezettség korlátozza a környező területeken a talajvíz használatát, valamint a szennyezett talajvizű ingatlanok tulajdoni lapjára bejegyzésre került a tartós környezeti károsodás.
– Milyen pályázatokat adott be Gyula Város Önkormányzata?
– Gyula Város Önkormányzata a Környezet és Energia Operatív Program keretében nyújtott be pályázatot. A program intézkedése „A települési szilárdhulladék-lerakókat érintő térségi szintű rekultivációs programok elvégzése” címet viseli. A pályázat kétfordulós, az első fordulóban az előkészítés költségeire lehetett pályázni. Erre az önkormányzat 9 millió kettőszázezer forint vissza nem térítendő támogatást nyert el. Ennek jegyében elkészült a részletes megvalósíthatósági tanulmány, majd pedig a közbeszerzési dokumentáció, mely a tenderterveket is tartalmazta. Az első forduló lezárása után újabb pályázatot kellett benyújtani, immár a megvalósítás támogatására. Ez a teljes pályázati szakasz így összességében 2 évig tartott.
– Milyen szakmai változatok merültek fel a megvalósítás tekintetében?
– Az egész pályázatot egy részletes megvalósíthatósági tanulmány alapozta meg. A tanulmányban be kellett mutatni a szóba jöhető megoldási módokat, illetve ezen változatokat hatásaik és jellemzőik tekintetében elemezni kellett. Ezt még akkor is meg kellett tenni, amikor a város, pontosabban a Gyulai Közüzemi Kft. már rendelkezett olyan rekultivációs tervekkel, amelyeket a környezetvédelmi hatóság elfogadott, sőt ennek alapján a rekultiváció megvalósítását írta elő. Így aztán a vizsgált két változat, azaz a műszaki megoldás csak a gázkezelő biofilter üzemrendjében és a humuszterítés anyagában tért el egymástól. A megvalósítás elfogadott változata lényegében a következő elemekből épül fel: a hulladéktest és a rézsűk tereprendezése, a felső megcsapolású biogázgyűjtő műtárgyrendszer kialakítása és a biogáz elvezetése a gázkezelő egységig, a hulladéktest és rézsűinek víz- és gázzáró szigetelése, a csapadékvíz-elvezető csatornák kiépítése, a káros emissziókat minimalizáló műszaki beavatkozásokat követő tájba illesztés, a felszín alatti víz-monitoring rendszer talajvízfigyelő kutak kialakításával.
– Milyen költségeket, bevételeket és hasznokat becsültek a projekt készítésekor?
– A projekt költségveté-sében a beruházási költségek tették ki a legnagyobb hányadot. A rekultivációs munkálatokra nettó 590 millió Ft-ot becsültünk, ehhez párosult még 15 millió Ft értékű utógondozás (figyelőkutak, növénytelepítés, tájba illesztés). A megvalósításhoz szükséges szolgáltatások (műszaki ellenőrzés, tervezői művezetés, kommunikáció, projektmenedzsment stb.) becsült költsége nettó 42 millió Ft volt. Számolnunk kell még a rekultiváció megvalósítása utáni működtetési költséggel, ezt átlagban évi 1,7 millió Ft-ra tesszük. Az önkormányzatnak, illetve a Gyulai Közüzemi Kft.-nek a projektből bevétele nem képződik.
– Hogyan alakulnak a költségek és a bevételek a projekt megvalósulásával?
– A közbeszerzési eljárás eredményeképpen azonban a tényleges megvalósítási költségek jelentősen alulmúlják a tervezettet. A kivitelezés bruttó költsége 396 millió Ft. A kapcsolódó szolgáltatásoké pedig bruttó 53 millió. A projekt teljes bekerülési összege így bruttó 449 millió Ft, melyet 100%-ban támogatnak.
– Ki látja el majd az üzemeltetést és működtetést?
– Az üzemeltetés, működtetés továbbra is a Gyulai Közüzemi Kft. feladata lesz.
– Mi a projekt várható hatása?
– Mivel a hulladéktest vízzáró szigetelést kap, ezért a csapadékvíz nem tud átfolyni a depónián, azaz a víz a hulladékból a káros anyagokat nem mossa bele a talajba, a felszín alatti és felszíni vizekbe. Megszűnik tehát a lerakóból származó károsanyag-kibocsátás. A projekt révén csökken az emberi egészségkockázat, nő a védett élőhelyek állománya és a tájképi érték, megnövekszik a terület értéke.
– Mikorra várható a projekt befejezése?
– A tervek szerint a projekt 2011. év decemberére megvalósul. Valószínűsíthető azonban, hogy lényegesen korábban elkészül a beruházás, már várhatóan jövő év nyár elejére befejeződnek a munkálatok. A projekt az Európai Unió támogatásával, a Kohéziós Alap társfinanszírozásával valósul meg.
