A gyulai települési szilárdhulladék-lerakó rekultivációjára vonatkozó műszaki beavatkozás célja, a lerakóból származó, a környezeti elemekbe, nevezetesen a felszín alatti és felszíni vízbe, a talajba, valamint a levegőbe jutó káros emissziók jelentős mértékű csökkentése, megszüntetése. A „Gyula város települési szilárdhulladék-lerakó rekultivációját célzó műszaki beavatkozás” című, KEOP-2.3.0/2F/09-2009-0007 azonosítószámú projekt az Európai Unió támogatásával, a Kohéziós Alap társfinanszírozásával valósul meg.
100%-ban támogatja az Európai Unió a gyulai szeméttelep rekultivációját. A hulladéklerakó ugyan már évek óta nem üzemel, de környezetvédelmi okok indokolttá tették a beruházást – jelentette be dr. Görgényi Ernő polgármester a „Gyula város települési szilárdhulladék-lerakó rekultivációját célzó műszaki beavatkozás” című pályázat eredményeként megvalósuló projekt városházi sajtótájékoztatóján. A többéves előkészítési folyamat során a szakemberek nettó 590 millió forintra becsülték a kivitelezési költséget, 15 millió forintra az utógondozási költséget, 42 millió forintra a kapcsolódó szolgáltatásokhoz köthető költséget. A tervezett üzemeltetési költség évi 1,7 millió forint lett volna. Az időközben lezajló közbeszerzés során kiderült, a kivitelező cég a tervezett összegek feléből megvalósítja a beruházást.
A pénzt a Kohéziós Alap és az Európai Unió biztosítja. A polgármester elmondta, legfőbb problémát a talajvíz szennyezettségnek a megnövekedése okozza, a rekultivációval a területen lerakott hulladék károsanyag-kibocsátása megszűnik. Csökkennek az egészségkockázati tényezők, valamint a terület anyagi és tájképértéke is megnő.
Megyeri Sándor, Gyula Város Polgármesteri Hivatala mérnöki- és környezetgazdálkodási osztály vezetőjének beszámolójából kiderült, a hulladéktelepek bezárását kormányrendelet írta elő. Gyula város a végrehajtásban élen járt, 2006-ban a rendelet életbelépésével megszűnt a szeméttelep, megépült a hulladékátrakó-állomás, előbb Békéscsabára, később Gyomaendrődre szállítják a városi hulladékot. A lefedéssel kapcsolatban két variáció, a talajvízszennyezés problematikájára három variáció készült. A talajvíz folyamatos figyelemmel kísérése nem igényel olyan beavatkozást, hogy azt a vízzáró rétegig, azaz 12 méter mélyen körülkerítsék. Ebben az esetben a bennrekedt talajvizet kellett volna kezelni. Ezzel szemben egy másik verzió valósul meg, miszerint a hulladékmennyiséget zárják le, megakadályozva azt, hogy a csapadék kimossa a káros anyagokat a földből. A deponálás során a hulladékot agyagréteggel és humusszal fedik be, növényzetet telepítenek rá, a biztonságos védelem érdekében betonitpaplant is beépítenek.
A közbeszerzési eljárást DGK Rekultivációs Konzorcium (Duna-Aszfalt–Geohidroterv–Kelet-út) nyerte el. A Geohidroterv nagy múltú környezeti kármentesítéssel és környezetvédelemmel foglalkozó szakcég – tájékoztatta a sajtót Solcz Attila mérnök.
– Gyulán 2010. júniusban vettük át a munkaterületet. A beruházást a helyi infrastruktúra kiépítésével, majd a két depónia formázásával kezdtük meg. A kisdepónia lefedése megtörtént, a vízszintes területen 10 hektárt kell összesen lefedni, formázása jelenleg is tart. A területet bekerítettük, csapadékvíz-elvezető árok készült, illetve 2 000 facsemetéből véderdőt telepítettünk. A beruházás során biogázrendszer valósul meg, ehhez 26 biogáz- kút készült el. A legnagyobb problémát a csapadék jelenti, de az ütemtervnek megfelelően május 31-ére be tudjuk fejezni a kivitelezést – mondta el a sajtótájékoztatón Solcz Attila.
