A Körös Táncegyüttes hatvan esztendejét megelevenítő dokumentum-, fotó- és viseletkiállítás, és az együttes több száz, egykori s jelenlegi tagjának monumentális örömtánca ajándékozta a jubileumi emlékezés ünnepi pillanatait Gyula városának. A Gyulai Kulturális Nonprofit Kft. a Körös Néptánc Alapítvánnyal együtt szervezte meg a nagyszabású jubileumi műsort, melynek a művelődési ház adott otthont november 20-án. – Újra együtt a Körös, újra együtt a nagycsalád – indította e gondolatokkal a kiállítást megnyitó beszédét Kónya István.
A Békés Megye Képviselő-testületének alelnöke, Kónya István elismerésének hangot adva kiemelte, hogy a következetes szakmai irányítás mellett, az állandó zenekari kísérettel a közös cél eléréséért nap mint nap együtt munkálkodó, lelkes és áldozatokat hozó, fáradtságot nem ismerő táncosok az elmúlt évtizedekben a magyar folklórnak, nemzeti hagyományainknak és értékeinknek, a néptánccal együtt járó rendkívül gazdag és színes népviseletnek, valamint Gyula város és Békés megye hírnevének továbbvivőjévé is váltak határainkon belül és kívül.
– Hatvan év, hatvan év, mely negyvenkét zenészt a zenei kíséretben, nyolcvanhat külföldi vendégszereplést, több mint száz koreográfiát, több mint kettőezer-ötszáz táncost s megannyi hazai és nemzetközi sikert és elismerést foglal magában. S olyan jeles szakemberek és koreográfusok munkáját, akiknek nevéhez egy-egy korszak fűződik: Maninger György, Szigeti Zoltán, Born Miklós, Gyalog László és Patyi Zoltán – mondta a megyegyűlés elnöke.
A földszinti kisgalériában megrendezett, Emlékezés az elmúlt 60 évre címet viselő tárlat a táncegyüttes fellépéseinek nagyszerű pillanatait, örömeit, sikereit, rangos elismeréseit gyűjtötte egybe.
A gazdag fotógyűjtemény mellett korabeli sajtóanyagok is helyet kaptak a tárlaton, amelyet Zsótér Béláné népviselet-készítő gyűjtött s vart csodaszép öltözetei s Csomós Éva kuriózumnak számító, gyönyörű kalotaszentkirályi viseletei, terítői, párnái is ékítenek. A képi s szöveges dokumentumok gyűjtése, kiállítás alá rendezése Szatmári Sándor, Jenei Kálmán, Szabó Tiborné, Illichné Kukla Ildikó és Kerekes István munkáját dicséri.
Még a lépcsők is megteltek a lelkes közönséggel a kiállítás-megnyitót követő jubileumi örömtánc estéjén, pedig a tervezett egy gálaműsorból voltaképpen kettő kerekedett, mert a rendkívüli érdeklődés következtében a színházterem ezúttal, egyszerre „kicsinek” találtatott. Nemcsak este hat órakor, hanem délután háromkor is telt ház fogadta a gálaműsor(ok) fellépőit, e korábbi időpontban elsősorban a legifjabb táncos lábú generációk előadásainak örvendhetett a közönség. A jubileumi esten pedig egymást követték a színpadon az együttes egykori s jelenlegi táncosai, a generációkat összekötő tánc örömét a táncos édesanyák s táncos csöppségeik közös fellépése szívmelengetően közvetítette. A jubileumi műsor talp alá való muzsikáját a Körös Táncegyüttes fellépéseit sokat kísérő Téglás zenekar szolgáltatta.
– Gyulán a zene mellett a táncművészet, a tánckultúra is hosszú idő óta magas színvonalon van jelen – mondta el ünnepi köszöntőjében dr. Görgényi Ernő, városunk polgármestere, aki a táncegyüttes történetét összefoglalva kiemelte, hogy az 1950 márciusában létrejött együttes, indulását követően több névcserét is megélt, s 1967-től használja a Körös nevet, ahogyan ma minden gyulai ismeri.
– De ezt a nevet nemcsak a gyulaiak ismerik, hanem számosan az ország, sőt a világ különböző pontjain, folytatta a polgármester, mert a tánc nyelvtől függetlenül érthető, befogadható művészet. Költőinkről igazán csak mi, magyarok tudjuk, hogy verseik a világ legszebb versei közé tartoznak. Íróinkról igazán csak mi, magyarok tudjuk, hogy prózájuk a világ élvonalába tartozik. Hiszen a magyar nyelvet, nyelvünket a világ nem érti, egyedül van, de a zenénket és a táncunkat nem béklyózzák nyelvi korlátok, ezért zenénk és táncunk világhírű. S e hírnévhez a Körös Táncegyüttes is hozzájárult, hiszen fellépéseivel a színvonalasan tolmácsolt magyar folklór eljutott Európa sok országába, sőt Ázsiába s Észak-Amerikába is. A jelen kiváló produkciói pedig a nagyszerű múlthoz hasonló jövendővel is biztatnak – zárta gondolatait meggyőződéssel dr. Görgényi Ernő.
–A gyulai táncmozgalmat az 1948-ban Gyulán rendezett első néptáncfesztivál motiválta, s mi, akik ifjúként akkor táncoltunk, 1950-ben létrehoztuk a táncegyüttest. A Körösből azóta sokan profi táncosok közé kerültek, és több tagunk elvégezte a táncművészeti főiskolát – beszélt a kezdetekről a gálaesten Varga András, az Erkel Ferenc Művelődési Ház nyugdíjas igazgatója, aki szellemi atyja és szervezője volt az első Minden Magyarok Néptáncfesztiváljának, s akinek néptánc iránti rajongása életre hívta a Körös Táncegyüttest. A múlt értékeire épülve a Körös Táncegyüttes a jövőben is megfelel majd vállalt feladatának, fogalmazta meg Varga András, hódolva szenvedélyének közvetíti a magyar néptánc hagyományait, s tevékenységével Gyula város hírnevét is öregbíti.
