A városunk különböző területeinek hagyományait megjelenítő óvodák összevonását követően, 2007. július 1-jétől Gyula Város Egyesített Óvodája kilenc tagintézményében fogadja a gyermekeket s folytatja nevelési tevékenységét. Az egyéni specialitásokat, innovatív pedagógiai törekvéseket magáénak tudó óvodák szerkezeti átalakításával szemben a legerőteljesebben megfogalmazott aggály az önálló arculat elvesztése, s a mögötte meghúzódó szakmai munka sérülése volt. A központosított adminisztráció és gazdálkodás, a tagintézmények közötti egyensúly kialakítására és működtetésére kiemelt figyelmet fordító vezetés azonban a szakmai megújulás mellett az egyéni profilok megerősödését eredményezte. Szilágyiné Solymosi Máriával, Gyula Város Egyesített Óvodájának vezetőjével a fenntartó Gyula Város Önkormányzatának június 24-i ülésén tartott beszámolója kapcsán az eltelt három esztendő munkájáról és eredményeiről, az óvodai nevelés legfontosabb feladatairól, elveiről beszélgettünk.
Tavaly novemberben megváltozott az országos óvodai nevelési program, ezért a korábban csak egységes szerkezetbe foglalt, tagintézményeként meglévő programok helyett a minden óvodára általánosan érvényes nevelési elvek mentén egy közös keretprogramot készítettünk – mondta el lapunknak az intézményvezető, hozzátéve, hogy e keretprogram mellett mindegyik tagintézmény egyedisége, saját arculata jelentékeny hangsúlyt kapott. A szakmai megújulás erősítette a Bajcsy-Zsilinszky úti óvodában a munkára nevelés fontosságának irányvonalát, a kívül-belül megújult Béke sugárúti tagintézményben a biztonságos és szabályos közlekedés játékos elsajátítását. Az Ewoldt Eliz óvodában továbbra is a környezettudatos nevelésre helyezik a hangsúlyt, a Galbácskerti apróságóvó pedig a Freinet nevelési program szerint működik. A Mágocsi úti óvodában a központi szerepet az országosan elismert s szinte teljességgel egyedülálló Pek-torna tölti be, a speciális mozgás, izomzatfejlesztés kiválóan alkalmazható többek között a különböző gerincproblémák vagy a lúdtalp megelőzésére. A Németvárosi óvoda nemzetiségi voltát őrizve a német nyelv és kultúra továbbhagyományozásának egyik alappillére.
Az összevonást követően sokat fejlődött a Sarkadi úti óvoda is, ahol az egészséges életmódra nevelés valósul meg a gyógytestnevelés irányából, s remélem, hamarosan a vágyott gyógy-lovaglás lehetőségét is megteremthetjük – folytatta Szilágyiné Solymosi Mária. A gyulavári Széchenyi úti tagintézményben szintén az egészséges életmód kialakítása az elsődleges, az óvoda életében jelentős változást hoztak az elmúlt évek, megújult udvarral, számos játékkal gyarapítva a kertvárosi óvodát.
- Minden óvodának tudtunk valamit adni, s fejlődését segíteni a három év alatt, a leglátványosabb mégis talán a Béke sugárúti óvoda műemlék jellegű épületének felújítása volt. Mind az épület külseje, mind a belső tér, a csoportszobák, az öltözők, a konyha, a folyósok és a mosdók megújultak. Megszűntek a vizes falfelületek, a szennyvízhálózat korszerűvé vált, és új tornaszoba is létesült. Az egyesített óvodák vezetősége, titkársága, gazdasági apparátusa a Törökzugi óvodában talált, kissé szűkösen, otthonra. Itt működik a három esztendeje kialakított sószoba is, amely eredményesen csökkentette a felső légúti megbetegedéseket a gyermekek körében. E tagintézményben is nyomon követhető a megújulás, néphagyományokra épülő program segíti a gyökerekhez való visszatalálást: az óvodapedagógusok a vármúzeummal karöltve ismertetik meg az apróságokat a kismesterségek fortélyaival, a fonással, az agyagozással, a népi játékokkal, énekekkel s táncokkal. Örömünkre szolgál, hogy a jelen kormány 2010. júliusi döntése értelmében az Alapprogram szövegéből kikerült a nemi sztereotípiák erősítésének tudatos kerülése. Így az óvoda nem ad helyet az előítéletek kibontakoztatásának sem társadalmi, sem nemi, sem egyéb értelemben.
- Ugyan három év az egyesített intézmény életében még igen rövid idő, de talán most már meg lehet fogalmazni, hogy jó úton járunk – emelte ki az intézményvezető. – A költségvetés oldaláról takarékosabb, az irányítás szemszögéből átlátható intézményszerkezet jött létre. Egy egységben működve a szakmai fejlődés mértéke is nagyobb, hiszen a tagintézmények az új ismereteket könnyedén közvetítik egymás között, s az összevonás sikerének könyvelhető el az is, hogy megszűnt a gyermekekért folytatott harc. Elértük, hogy egyenletesebben tudjuk kialakítani a csoportokat, ugyanakkor jobb az átjárhatóság az óvodák között. Az adminisztrációs feladatok központosításával, és az egységes karbantartói rendszer kialakításával hatékonyabb tagóvodáink működése. A szülők, a gyerekek és a partnerek körében végzett, önértékeléssel is kiegészülő minőségbiztosításunk, hasonlóan a sikeres pályázatból megvalósuló TÁMOP 3.1.4. Kompetencia alapú óvodai programcsomag bevezetéséhez, amely szorosabb kapcsolat kiépítését is eredményezte mind a GYAKI-val, mind az Erkel gimnáziummal, a folytonos szakmai megújulás iránymutatója.
Az ország legtöbb óvodájához hasonlóan városunk egyesített óvodájának szűk költségvetése is éppen csak fedezi üzemeltetését, ezért támaszkodnak az alapítványok s szülők támogatására is. Bár törvény mondja ki az óvoda ingyenességét, a szülők sok mindenben segítenek, hiszen ha mosóporból, esetleg szalvétából nem is szenvednek hiányt, ceruza, rajzlap vagy éppen zsírkréta tekintetében az apróságokat óvó intézmények feneketlen bendőnek bizonyulhatnak, ha a gyermekeknek szeretnének minden szükségest biztosítani az önfeledt játékhoz, a tartalmas foglalkozásokhoz.
- Rendkívül fontos, hogy ebben a korban a megfelelő játék biztosításával, minden érzékszerv jelenlétében történjen az ismeretátadás, hogy a gyermek megtapasztalja, felfedezze a körülötte lévő világot - hangsúlyozta Szilágyiné Solymosi Mária. - Ha mindez ez egy pozitív, érzelmekben gazdag légkörben történik, akkor a cseperedő emberpalánta nagyon szépen fogja megkezdeni az iskolát, s magát az életet is. Sok alapot az óvodában teszünk le, s ha itt elromlik valami, később bizonyosan visszaköszön. Éppen ezért hiszem, rutinból nem szabad dolgozni, állandóan tanulni, változni, fejlődni kell, hogy még jobban végezzük munkánkat a gyerekek érdekében. E tanulást, e fejlődést megkönnyíti a tagintézmények pedagógusai között kialakult munkakapcsolat.
A többségében vegyes életkorú csoportokkal működő Gyula Város Egyesített Óvodája a most kezdődő nevelési évben leginkább a szabad játékokkal foglalkozik majd, hiszen ebben az életkorban a játék a legfontosabb, s nem a tradicionális nevelés-oktatás valamely „kicsinyített” formája, ahogy sok szülői elvárásaiban még ma is megjelenik. A vegyes életkorú csoportok megszüntetik a sok gyermeket érintő csoportismétlés gyakran traumatikus megélését, a kicsiknek nem kell egyik napról a másikra egy teljesen új gyermekközösséggel s óvó nénikkel megismerkedni. E csoportokban a kicsik leutánozzák a nagyok viselkedését, a mintakövetéssel gyorsan tanulnak a nagyok bátorítása, segítsége mellett. A családokban, a sok egyke miatt is, ez a minta veszett el, hiszen korábban megtanulták egymástól a gyerekek a játékokat, a törődést, az együttműködést. A nagyok az oviban nemcsak a saját cipőjüket kötik be, hanem a kisebbekét is, így a követett, s rögzült minták élő, formálható készségekké válnak. A vegyes életkorú csoportok a konfliktusok kezelésének elsajátításában is hatékonyabbak, s ami a kicsik előtt mindennap jelenlévő, majdan elérendő távlat: a nagyok ereje, bátorsága, szókincse, ügyessége – egyben az iskolába lépő nagyok batyujának gazdag kincse.
