Az önkormányzati ciklus felén túl érdemes egyfajta összegzést, számvetést készíteni. Félidőben című sorozatunkban a város tizennégy egyéni választókerületének képviselőivel beszélgetünk; arra vagyunk kíváncsiak, ők hogyan látják és értékelik az eltelt időszakban végzett munkájukat, s milyen terveik vannak a választásokig. Kérdéseinkre ezúttal dr. Görgényi Ernő, a 10. számú választókerület képviselője válaszolt.
• Kamaszként érte a rendszerváltás, amelyben a maga módján, cselekvően is részt vett. Milyen világképi örökséget hozott a családból, mi késztette közéleti-politikai szerepvállalásra?
• Sem politikai, sem közéleti pályára soha nem készültem. Ügyvédként, a hivatásomnak akartam élni, de már gyermekkoromban kialakult bennem egyfajta érdeklődés a közélet és a politika iránt. A családban folyó beszélgetésekből korán megtanultam, hogy a kommunizmus meg a nácizmus rendkívül hitvány eszmék, és csak a nyugati polgári demokráciák biztosítják az emberhez méltó életet mindenki számára. Édesapám a rendszerváltozáskor a helyi MDF-hez, annak alapításakor csatlakozott, és bár politikai pályára nem lépett, aktív szerepet játszott a pártban. Rajta keresztül egészen közelről követtem a politikai eseményeket, részt vettem fórumokon, szórólapoztam, plakátot ragasztottam. Mindez a nemzeti-konzervatív, keresztény eszmerendszerhez való vonzódásomat is meghatározta. A Fidesz 2002-es, országos választási veresége után valamiféle tettvágy kezdett kialakulni bennem. 2006 nyarán felkértek, hogy induljak az őszi önkormányzati választásokon. Nem teheti meg az ember, hogy nem vállal felelősséget, csak azért, mert nem tetszik, ami a közéletben zajlik. Dr. Ökrös István, dr. Kovács József és mások példáján láttam, hogy lehet a politikát jól és korrektül csinálni. És láttam egy új – velem egykorú – fiatal generációt a gyulai jobboldalon, Gajda Róbertet, Alt Norbertet és a többieket, akikkel együtt lehet dolgozni.
• Körzete, a Kastélykert, a Galbácskert és a Krinolinkert Gyula legszebb városrészei közé tartoznak. Hogyan gondoskodik a fejlődésükről?
• Szerintem is a körzetem a város egyik legszebb környéke, sok szálloda, apartman és kiadó szobák sokasága található itt. Rengeteg megoldandó probléma és új feladat várt és vár itt rám. Az eddigi beruházások után is úgy érzem, hogy ami történt, az csepp a tengerben. Az utak és a járdák folyamatos karbantartást kívánnak. Eddig 8 millióért aszfaltoztunk, 4,5 millióért elkészült az Attila utcában az útalap, így a körzetemben nincs „sáros” utca. A Laktanya utcában, ahol lesznek még parkolóépítések, 14 parkolót építtettem. A Tavasz, a Pacsirta és a Csiga utca burkolata háborús állapotokat idéz. Lehet, hogy itt az útalapokat is újra kell építeni. Ezt csak pályázati pénzből lehet majd megoldani. A megyei önkormányzat a Harruckern iskolában, a volt MTH épületében pályázati támogatásból és megyei önkormányzati önerőből egy több mint egymillárdos beruházást valósít meg. Az idei évben megépül a sárgalámpás gyalogátkelőhely a Galbácskerti ABC-vel szemben. A Part utca is szebb lett azzal, hogy a DÉMÁSZ végig kicserélte a kandelábereket. Képviselői keretemből a József Attila téri és a Brassói utcai játszótereket teljesen felújíttattam. A parkosítást, a fásítást igyekszem tervszerűen, szakemberek bevonásával végezni. Szerencsém, hogy egy kiváló, elismert kertész szakember lakik a körzetemben, Pomázi Ferenc, akinek a véleményét minden esetben kikérem. A városgazdálkodásnál Bányai György volt eddig a segítségemre. Fasorokat ültetünk, a hiányzó fákat pótoljuk. Távoli tervem az Attila és a Körgát utcában a körgát mellett egy szép, hosszú fasor kialakítása. Egy elhanyagolt városi csemetekertből cserjéket ültettünk át a József Attila térre, valamint a Katona József térre. A főkertésztől fásítási tervet fogok kérni a Csigakertre, ahova a Kertbarátok Köre civil kezdeményezésként négy csemetefát ültetett az ősszel. Az épített környezet és a növényzet is ki van téve a rongálásnak. A rendvédelmi eszközök nem hatékonyak. A rendőrség tavaly 29 esetből hármat tudott felderíteni. A vandalizmus elleni fellépésnek hatékonyabb és fontosabb eszköze a nevelés és az oktatás, már az óvodában is. Benyújtottam egy módosító indítványt a kulturális koncepcióhoz, amelyben azt kértem, hogy a tananyagban a gyulai gyerekeknek tanítsák meg a város épített és természeti értékeinek tiszteletét, épüljön ez be a tananyagba. Példamutatónak tartom, hogy a Galbácskerti óvodában a gyerekek természetvédelmi programokban vesznek részt.
• Ön szerint mik a jelenlegi városvezetés fő problémái?
• A városépítészeti koncepció nem üti meg a kívánatos szintet. A Helyi Építési Szabályzat módosítása a főépítészeten és a budapesti építészirodánál elkövetett mulasztások folytán évekig tartott. A területi állami főépítész véleménye szerint is, ez a HÉSZ úgy rossz, ahogy van, és újat kellene csinálni. Ez komoly felelősségi problémákat is felvet. Több mérvadó építész szakember is nagyon rossz véleménnyel van a város építészeti koncepciójáról, illetve annak gyakorlati megvalósulásáról. Gyulán parttalanná vált az a jelenség, hogy egy földszintes családi házakból álló utcában egy vállalkozói kör megvásárol egy házat, lebontja, majd a helyébe felépít egy 10-12-14 lakásból, üzletekből álló egységet tartalmazó társasházat. Nem a vállalkozások ellen szólok, hanem azt mondom, hogy meg kellene találni a helyes arányt a közérdek és a méltányolható magánérdek között. A HÉSZ jelenleg nem biztosít megfelelő kereteket ahhoz, hogy a helyi hatóság az elvárt színvonalú munkát tudja végezni. A polgármesteri hivatal szakmai munkáját a magyar viszonyok között én jónak tartom, azonban a város irányítása szerintem néha kaotikus. A hivatalnak a városvezetés iránymutatásai alapján kellene dolgoznia, és sajnos rendszeresen előfordul, hogy vagy nincs iránymutatás, vagy az iránymutatás érthetetlen, zűrzavaros. Emiatt a hivatal fölöslegesen van túlterhelve. A testületi üléseken az előkészítetlen, nem egyeztetett vagy alapvetően hibás koncepciójú anyagokat levesszük a napirendről. A testületben a jobboldalnak arról rossz véleménye van, hogy a polgármester asszony feltétel nélkül támogatta, támogatja a Gyurcsány- és most a Bajnai-kormány döntéseit. Sosem emel szót semmilyen kormányzati rombolás, pusztítás ellen, nem áll ki a kormánnyal szemben a gyulai emberek érdekeiért. A testületi üléseken alapvetően nem az a dolgunk, hogy ezt rajta számon kérjük, hanem az, hogy a város fejlődése érdekében, a város ügyeiben együttműködjünk. Ezért nincsenek Gyulán olyan kemény politikai viták, mint más településeken.
• Az ország helyzetét látva, tekintettel a világgazdasági válságra is, aggodalommal tekintünk előre. Milyen reménykeltő víziói vannak Gyula jövőjét illetően?
• Általános vélemény, hogy Gyula jövője a turizmusban rejlik, a jobboldal megítélése szerint azonban ez nem lehet kizárólagos, a város gazdaságának több lábon kell állnia. A környéknek jó mezőgazdasági adottságai vannak, és a mezőgazdaság nem veszélyezteti a turizmus érdekeit úgy, mint az ipar. Ez a város oktatási és tudományos központ is. Az utóbbinak legalábbis megvannak a csírái, és adottak a lehetőségek a kibontakozásra. Most azon dolgozunk, hogy a volt remetei nevelőotthon területén megvalósuljon egy, az alternatív energiaforrá-sokkal foglalkozó tudományos kutatóközpont, amivel további szellemi potenciált kívánunk a városba hozni. A három terület, az idegenforgalom, a mezőgazdaság és az oktatás-kutatás egymást segítő kölcsönhatására alapozunk. Szükségesnek tartanék egy városi szintű programot a hiányzó fák, fasorok pótlására. Az európai virágosítási versenyen a zsűri meg is jegyezte, hogy Gyulán kevés az egységes fasor. Ismét létre kellene hoznia a városnak egy csemetekertet, ami sokkal olcsóbbá tenné a parkosítást. Ebben a feladatban a gyulai származású Kósa Gézára, az MTA Vácrátóti Botanikus Kertjének igazgatójára is számíthatunk.
• Jut-e ideje pihenésre, feltöltődésre?
• Feleségem szakgyógyszerész, Békéscsabán patikát vezet. Mindketten elfoglaltak vagyunk, így, talán ironikusan hangzik, de már az együttlét is kikapcsolódás. Ha tehetjük, koncertre, színházba megyünk, együtt sportolunk, nyaralunk. Szabadidőmben leginkább olvasok.
(Megjelent a Gyulai Hírlap Félidőben című interjúsorozatában.)
