A boldog békeidők hangulata költözött városunk egyik legkisebb terére október 22-én, pénteken a restaurált Erkel-szobor újraavatási ünnepségén. A rendezvény szervezői, a Polgármesteri Hivatal Oktatási és Kulturális osztályának munkatársai több mint száz esztendővel forgatták vissza az idő kerekét, hogy 1896. június 26. napjának különleges pillanatait, a közadakozásból elkészült szobor avatásának egy-egy mozzanatát a mában, az újraavatás verőfényes délutánján megidézzék.
A rendhagyó ceremónia múltidézését korhű viseletek is segítették, s ahogy egykoron, most is megtöltötte a teret az ünnepre összegyűlt közönség, és az Erkel család leszármazottai is tiszteletüket tették a rendezvényen. Újra elhangzottak Somló Sándor Erkel Ferencz emlékezete című ódájának sorai, amelyet hajdan maga a költő, a Nemzeti Színház színművésze szavalt el a publikumnak.
Kónya István, a megyei közgyűlés alelnöke eredetiben idézte fel dr. Fábry Sándor alispánnak, a szoborbizottság elnökének köszöntő gondolatait, dr. Görgényi Ernő, városunk polgármestere pedig elődeit követve az öröm pillanataiban, megköszönte a szobor rekonstrukciós munkálataiban résztvevők fáradozásait. Kiss László éremművész Erkel-emlékérméjét vehette át Csőke Péter kőfaragó mester, Szőke Sándor szobrászművész és Megyeri Sándor, Gyula Város Polgármesteri Hivatal műszaki osztályának vezetője. A rekonstrukciós munkálatok dokumentálásáért, kutatásokon alapuló segítő tanácsaiért Balla Tibornak is köszönetet mondott a polgármester.
Fodor György tanítványai, az Erkel Ferenc Gimnázium diákjai a korabeli sajtó híradásait osztották meg az ünneplőkkel, Perlaki Attila vezényletével az Erkel Ferenc Kamarakórus zeneköltőnk Szózatának dallamaival zárta az ünnepséget, ahol a városunk önkormányzatának támogatásával rekonstruált Erkel-szobor, Gyula ékessége megújhodva foglalta el régi helyét.
