Öt egyház – a római katolikus, az ortodox, az evangélikus, a református és a baptista – képviselőjének a részvételével és közreműködésével szentelték újra a Pándy Kálmán Megyei Kórház kápolnáját szeptember 23-án. A felújítással a torony új tetőszerkezetet kapott, és kicserélték a nyílászárókat.
Dr. Kovács József főigazgató főorvos a kápolna több évtizedes történetét ismertette. Történelmi források bizonyítják, hogy a városi, megyei és kórházi közügyekben mindenkor részt vettek az egyházak képviselői mint fontos közéleti személyek. Békés vármegye magánkórháza 10 ággyal 1846-ban kezdte meg működését. A kórház fejlődése hamarosan szükségessé tette egy katolikus kápolna létét. A kápolna gondolata először 1898-ban vetődött fel, ennek érdekében a kórházi bizottság küldöttséget küldött Salamon Lőrinc nagyváradi bíboros püspökhöz, melynek vezetésére a főispánt kérték meg és arra, hogy Wenckheim–Almásy grófi családokkal együtt katolikus kápolnát építsen, és hogy a bíboros ezen kápolnában a papi funkciók teljesítésére egy káplán fizetését vállalja magára. A bizottság sikerrel járt, de az építés és berendezés költségeit gróf Wenckheim Frigyes és felesége, Krisztina, Wenckheim Géza és gróf Wenckheim Dénes vállalják magukra, 1899-ben 4000 forintot meghaladó költséggel felépítik és berendezik. A kápolnát Schneider József gyulai építőmester építi fel.
1899. december 27-én Gróh Ferenc prépost plébános szentelte fel az újonnan épült kórházi kápolnát, mely a gróf Wenckheim család bőkezűségét dicséri, a gyönyörű felszerelés pedig Wenckheim Krisztina határtalan kegyességét. A régi kápolnából az oltári szentséget körmenetben hozták át.
A kápolna felszámolását követően a bútorzatot a gyulavári kápolna kapta meg. Az épület 1963-tól 2010 márciusáig orvosi könyvtárként működött. 1989. április 1-jétől a megyei kórház ismét megnyitotta kapuit az egyházak előtt. A rendszerváltás előtti évtizedekben a tiltások ellenére is hozzáférhető volt a kórház betegei számára az egyházszolgálat.
A tulajdonos Békés Megyei Önkormányzat döntött a kápolna eredeti állapotban történő helyreállításában. A felmérési és tervezési feladatokat a katolikus egyházzal szorosan együtt végezte el. A tulajdonos megyei önkormányzat vállalta az átépítés költségeit. A kápolna berendezéséért Kiss-Rigó László megyéspüspököt illeti köszönet.
