A dualizmus nemcsak iparfejlesztéséről, polgárságteremtő erejéről és gazdaságélénkítéséről volt híres, hanem fantáziájáról és szórakozáskínálatáról is. Gyulán a korabeli újságtudósítások és élménybeszámolók bizonyítják, hogy olykor mesevilágba illő produkciók hozták izgalomba a lakosságot. A Göndöcs-népkerti pavilonban 1900 tavaszán, két napig láthatta a nagyérdemű a Század Csodakutyáit. A legnagyobb sztár Cáró kutya volt, aki a világon egyedüliként zongarajátékával kápráztatta el a nézőket. Cáró egy uszkár volt, és a hirdetés egyenesen művésznek titulája e csodakutyát, s a darabokat is felsorolja, amit játszani fog ezen a verőfényes vasárnap délutánon. A repertoár főleg operettrészletekből állt.
Prechtel Hermann idomító további érveket is bevetett, hogy meggyőzze Gyula polgárságát, hogy minél nagyobb számban tekintsék meg ezt a csodaprodukciót. A Békés című lap a hirdetésének végén közölte, hogy fejedelmi elismerésben volt korábban része, hiszen „… ő császári felségeik a toskánai nagyherczeg, Alice és fenséges gyermekei előtt…” már bemutatták e darabot, s előttük a legmagasabb elismerést vívta ki. A Békés következő számában beszámolt a Tudós kutyák nagysikerű előadásáról, és külön kiemeli, hogy a közönség, még hárfaművész kutyát is láthatott. Az újságnak ugyanebben a számában olvashatunk egy élménybeszámolót is Vas Károly tanuló tollából. Józsi bácsi (személye nem azonosítható) vitte el Karcsit a kutyaszínházba, amely maradandó élmény volt a fiú számára: „Volt ott kutya, amék zongorázott és volt olyan a melyik jobban levegő-bukkfencezett, mint a negyedbeli Kovács Jani, pedig ő a legerősebb az alsórendbeliek közt…”
Néhány évvel korábban még furcsább szórakozást kínáltak a már említett sajtóorgánumban. A Kápolna téren (a mai Kossuth tér) anatómiai és mechanikai kiállítást láthatott az érdeklődő közönség. Elgondolkodtató a hirdetésben szereplő figyelemfelhívó mondat: „Néger nő anatómiailag szétszedhető.” Misztikus élmény lehetett minden bizonnyal Hartkopf Múzeuma. A mesevilágnak még nincs vége, ugyancsak 1888 májusában történt Gyulán, hogy az Angol–Amerikai Lovarda látogatott városunkba. Hatalmas sátorral jöttek szintén a Kápolna térre. A produkciót nemcsak a jegyet megváltók élvezhették, hiszen a társulat hírverés gyanánt egzotikus állatokkal átszelte a várost. Így történhetett meg a dualizmus korában, hogy Gyula lakossága tevékből, elefántokból, szebbnél-szebb lovakból láthatott körmenetet.
