Telt ház előtt mutatkoztak be gyulai írók új könyveikkel a Mogyoróssy János Városi Könyvtár nagy olvasótermében, az Ünnepi Könyvhét kiemelkedő városi eseményén. Az esten két József Attila-díjas író is részt vett.
A gyulai Ünnepi Könyvhét helyi estjének vendége volt Ambrus Lajos József Attila-díjas író, akinek most másodjára adták ki Eldorádó című regényét. A gyulai származású író Egyházashetyén, Berzsenyi Dániel szülőfalujában él. Elek Tibor irodalomtörténész, kritikus viszont Gyulára ,,származott”, nyolcadik kötetét, a Gion Nándor írói világa című új monográfiáját ismerhette meg ezúttal a város irodalomszerető közönsége. Az ugyancsak gyulai Szabó Tibor Benjámin harmadik kötetével jelentkezett, a 47 – Démonok ideje című regényével, melyet a hazai kortárs irodalom élvonalába helyeztek a kritikusok. Az esten beszélgetőtárs Elek Tibor mellett a szintén gyulai irodalmár, Kiss László volt. Krasznahorkai Géza könyvtárigazgató emlékeztetett, korábban Gyulán egyetlen író élt, Simonyi Imre József Attila-díjas költő. Ma többen jelentik az irodalmat. Az Ünnepi Könyvhét vendégein kívül a könyvtárban a Gyulán élő Kiss Ottót is köszöntötték, aki idén, március 14-én vehette át a József Attila-díjat. Dr. Perjési Klára polgármester a képviselő-testület nevében ajándékkönyvet adott át a népszerű gyermekkönyvek szerzőjének. Ambrus Lajos mellett Gyuláról származott el Krasznahorkai László is, akinek a híradások szerint épp ezen a napon adták át Budapesten a Szépírók Társaságának idei díját Seiobo várt odalenn című könyvéért.
A gyulai írók estjén az igényes irodalom kedvelői pezsgő szellemi légkörben értesülhettek a kortárs szerzők világlátásáról, az irodalom mai helyzetéről. Ambrus Lajos első regénye, az Eldorádó 1988-ban jelent meg a híres JAK füzetek 33. kiadványaként. A később az esszé műfajában alkotó Ambrus Lajos megteremtette annak sajátos változatát – mondta róla Elek Tibor. Az Eldorádó az 1848-49-es szabadságharc idején, majd az abszolutizmus korában játszódik, ,,áthallással” az 1956 utáni időkre, miközben a regény keletkezésének idején Magyarország a rendszerváltás küszöbén állt. A regény címe szerint az ország keresi a lehetőségek hazáját, az aranykincset – fejtette ki a szerző, aki most az arisztokrata festő, Mednyánszky László történetén dolgozik.
Elek Tibor a Székely Jánosról szóló monográfiája után a másodikat jelentette meg, melyben a vajdasági Gion Nándor írónak állít emléket. A szerző meggyőződése, hogy Gion Nándor az elmúlt évtizedek kortárs magyar prózájának meghatározó alakja, aki megfogalmazta a vajdasági magyarság sorskérdéseit. Életműve példa a hagyományos realizmus korszerűsítésére, továbbélésére – fejtette ki Elek Tibor. A fiatal gyulai író, Szabó Tibor Benjámin harmadik könyve a 47 – Démonok ideje, melyet bűnügyi regénynek, thrillernek, science fictionnek neveznek, olyan műnek, amely az emberi lét nagy kérdéseit rejti. Játszódik Békéscsabán, Dombegyházán, a norvég fővárosban, Oslóban és természetesen főleg Gyulán. A regény főcíme 47, alcíme a Démonok ideje. Mondanivalójára utal a Tamás szerinti evangélium 47. töredéke, amely bevezetőként áll a könyv lapjain. ,, Jézus mondta: Lehetetlen, hogy egy ember két/lóra üljön, két íjat feszítsen ki,/és lehetetlen, hogy egy szolga két urat szolgáljon.”
