Az önkormányzati ciklus felén túl érdemes egyfajta összegzést, számvetést készíteni. Félidőben című sorozatunkban a város tizennégy egyéni választókerületének képviselőivel beszélgetünk; arra vagyunk kíváncsiak, ők hogyan látják és értékelik az eltelt időszakban végzett munkájukat, s milyen terveik vannak a választásokig. Kérdéseinkre ezúttal Torma Béla, az 5. számú választókerület képviselője válaszolt.
• Gyermekkorom postás bácsija, Varga bácsi a tisztesség és a megbízhatóság mintaképe volt, mindenkit ismert, és mindenkihez, hozzánk, gyermekekhez is volt egy-egy kedves szava. Jelent előnyt az Ön képviselői munkájában, hogy szakmája postai kézbesítő?
• Kétségtelenül, bár nem az egész választókerületben kézbesítek, a háromezres lélekszámú Törökzugi lakótelep 60–70 százalékát névről és arcról is ismerem. Ha viszek valamilyen küldeményt, vagy az utcán találkozom valakivel, gyakran megállítanak és megkérdezik, hogy mi a véleményem arról, amit a városi televízióban láttak, hallottak. Egyre többen figyelik a testületi üléseket, és egyre több visszajelzést kapok az ott történtekkel kapcsolatosan. Sok mindenben kérik a tanácsomat, főleg idősebbek, de fiatalok is, főleg hivatalos ügyek intézésében. Van, aki egyszerűen csak magányos, és szeretné valakivel megosztani a gondját-baját. Folyamatosan választópolgáraim között vagyok, ismerem problémáikat, és azt is, ahogyan a város dolgait látják.
• A választókörzet teljes egészében lakótelep és néhány intézmény, mennyiben jelent ez sajátos helyzetet a lakossági igények szempontjából?
• A kezdetektől fogva próbáltam figyelembe venni, hogy itt az emberek kis alapterületű lakásokban, aránylag zsúfoltan élnek, nincs kertjük, ezért a közterületeket úgy kell berendezni, hogy a lakók otthon érezzék magukat. Nagy gondot fordítottam tehát arra, hogy a zöldfelületek gondozottak legyenek, a játszóterek megfeleljenek az uniós előírásoknak. A járdák nyolcvan százalékát már az előző ciklusban sikerült felújítani, néhány szakasz van, amelyhez még nem jutottunk el, szintén akkor fejlesztettük a közvilágítást is. Már ebben a ciklusban készült el a szökőkút, és végre sikerült elérnem, hogy nyújtsunk be pályázatot a 30 évvel ezelőtt készült utak felújítására. Ez meg is történt, és ebben az évben az utak kilencven százaléka megújul, a betervezett parkolók is elkészülnek 2010-re. Az erre a célra fordított összeg közel 50 milliót tesz ki, amelyből 20 a pályázaté, 20-at tesz hozzá az önkormányzat, 8 millió a Fidesz-frakció új városfejlesztési programjából és kb. 1,5 millió a képviselői keretemből. 2010-ig évente, reményeink szerint, 100 millió forintot fog költeni a város az utak, járdák felújítására, melyből természetesen a Törökzugi lakótelep is részesülni fog.
• Zöldfelületekben a lakótelep nem áll rosszul. A hetvenes évek közepén telepített fák mára tekintélyes méreteket értek el. Vannak szépen gondozott ház előtti kertek, de nem minden lakóközösség viseli a szívén egyformán környezetének gondozottságát.
• Igen, nagyon szépek a fák, sőt már problémák is adódtak abból, hogy egyes helyeken a terjedelmük miatt hozzájuk kellett nyúlni. Természetesen mindig pótoljuk, ha ilyen lépésre kényszerülünk. Nyáron megfigyeltem, hogy vannak olyan helyek a Törökzugban, ahol az ember valósággal erdőben érezheti magát. A házak szinte nem látszanak a fáktól, és napközben a madarak csicsergését hallani. Az egész városrész csendesnek mondható, ezért szeretik a madarak is, egy lakótelepen madárdalra ébredni, szerintem önmagáért beszél. Úgy gondolom, ezt a jelleget a jövőben is meg kell őriznünk. Tavaly télen közel kilencven itt telelő baglyot számoltam meg, de költöttek is a lakótelepen, az egyik nem lakott lakás erkélyén találtak maguknak egy kis kuckót, és oda fészkeltek. A tavaszi virágültetés után mindig marad a városgazdálkodásnak virágpalántája, ebből aki igényelt az előkertekhez, annak biztosítottuk a kért mennyiséget. Tavaly ezen felül is vásároltunk és ültettünk növényeket.
• Az utak, parkok, játszóterek tehát rendben lesznek még ebben a ciklusban, van azonban egy olyan gond, amely tipikusan lakótelepi jellegű, és megoldása nagyobb erőfeszítést fog követelni.
• A közterületek rendbetétele után a lakóépületek külső felújítása lesz az első számú feladat. A lakók jó része idős, nyugdíjas vagy kiskeresetű ember, akik nem mindig tudják finanszírozni az épület felújítást. Ezért a panelprogram által nyújtott támogatást nagyon kevesen veszik igénybe, most ugyanis nem kedvezőek a pályázási feltételek, mert 10–15 százalékos a támogatás, a többit magánerőből vagy hitelből kell fedezni. Ráadásul az idősebbek nem kapnak hitelt a pénzintézetektől. Megoldás lehet a Szociális Városrehabilitációs Pályázat, amelyre 2008-ban az északi városrészt (Ajtósfalva, Szentpálfalva, Máriafalva) nyújtotta be az önkormányzat. Ennek az EU-s pályázati csomagnak a célja a leromlott vagy leszakadó városrészek hanyatlását okozó folyamatok megállítása, megfordítása. Több városrészt, így Gyulavárit és a Törökzugi lakótelepet, az északi városrész több szempontnak felelt meg. Reméljük, hogy az idén is lehetőség nyílik a pályázat benyújtására, és sikerül hozzáférni ehhez a forráshoz. Egy ilyen több százmilliós keretből a lakótelep tömbjeinek nagy része felújítható lenne, persze lakossági hozzájárulással. Profitálhatna belőle az iskola, az óvoda, az ABC, a Coronella, mert a magántőkét is be lehet vonni. Amennyiben ez nem sikerül, akkor mégiscsak marad a panelprogram, amelyhez maximum ötven ezer Ft támogatást nyújt lakásonként az önkormányzat, és próbálom elérni, hogy a meglehetősen bonyolult pályázat elkészítéséhez szakmai segítség álljon rendelkezésre. Az is gondot okoz, hogy a lakótömbök jó része nem alakult társasházzá, ami akadályozza a pályázatokon való részvételt.
• A lakótömbökön kívül néhány más funkciójú épület, intézmény is tartozik a körzethez.
• Ezekből valóban nincs sok. Az ötös iskola, a bölcsőde és az óvoda, a Coronella Orvosi Centrum, az ABC tömbje és a magántulajdonban levő üzletsor, valamint a kispiac. A bölcsőde nagyon fontos intézmény, hiszen az édesanyák rákényszerülnek, hogy minél előbb munkába álljanak, féltik munkahelyüket, és a pénzre is szükség van. Bővítésére 120 milliós pályázatot nyújtottunk be a Kistérségi Társuláson keresztül, mert a szociális ellátó rendszer oda tartozik. Ezáltal két csoportszobával bővülhet a bölcsőde. A kispiac előnye, hogy ingyenes, bárki kiviheti és árulhatja, ami a kiskertből kikerül, ezen szerintem nem érdemes változtatni. Az üzletsor talán nem a legesztétikusabb látvány, de ott a tulajdonosoknak kellene összefogniuk. Természetesen az iskola fejlesztése is igen fontos részét képezi képviselői munkámnak.
• Lakótelepek esetében nem szokott szóba jönni a turizmus, a Törökzugnak azonban van egy nevezetessége, amely több figyelmet érdemelne.
• A Törökzugi lakótelep a középkori város helyére épült, néhány évtizede a régészek feltárták a több mint negyven méter hosszú középkori gótikus templom alapjait, majd visszatemették, és az alaprajzot betonlapokkal kirakták. Annyit sikerült elérnem, hogy készült egy emléktábla az egykori templom rajzával, a képviselői keretből pedig rendszeresen kaszáljuk a területet, hogy az alap rajzolata látható legyen. A turisták a térképek és az útikönyvek alapján keresik a templomot, ezért van olyan elképzelésem, hogy valahogyan a terepszint fölé kellene emelni a falakat, vagy más módon láthatóvá tenni, hogy mi is volt itt egykor. Ehhez mindenekelőtt tervet kellene készíteni, hogy legalább tudjuk, hogy mit akarunk, ezt követően biztosan akadna pályázási lehetőség a megvalósításhoz.
• Mennyire elégedett a város vezetésével való együttműködéssel?
• A választások óta könnyebb egy-egy döntéshez a többséget összehozni és ezzel eredményesebbé tenni a testület munkáját. Jó lenne, ha a város vezetésével több egyeztetési lehetősége lenne a képviselőknek a választókerületet érintő elképzelésekről. Többször előfordult, hogy az utolsó pillanatban kerültek ügyek a testület elé, amikor már kényszerhelyzet volt, és nem lehetett megfontolt döntést hozni. Gondosabb előkészítéssel ezek a helyzetek elkerülhetők lennének.
(Megjelent a Gyulai Hírlap Félidőben című interjúsorozatában.)
