Keresés


csak pontos egyezésekre
Keresés: oldalakon dokumentumokban, lapszámokban
Archívum
Gyulai Hírlap Archívum

Gyulai Hírlap - Itt születtünk, itt élünk

Összes cikk - fent (max 996px)
  A  A  A 
GYULAI HÍRLAP • Szávai Krisztina • HÍREK • 2010. június 01. 18:00
Itt születtünk, itt élünk
Az estébe hajló „séta” során bekalandoztuk Németváros kisebb-nagyobb utcáit
Minden érdeklődő számára nyitott Németvárosi sétát szervezett a K. Schriffert Hagyományőrző Kör dr. Czeglédi Imre történész vezetésével május 12-ének délutánjára. A séta tervezett időpontja előtt egy órával hatalmas vihar kerekedett, s városunkat a jégesőtől sem kímélte meg a természet, ám a zápor utáni hűs levegő, az égen tornyosuló sötét fellegek nem tántorították el a kör elszánt tagjait s vezetőjét a sétától. Így a Jókai utca és a Béke sugárút kereszteződésében, az élelmiszerbolt sarkánál a zordon idő ellenére is 20-25 főt számláló csapat várta az indulást.
A Máriás-ház Gyulán

– A Német Kisebbségi Önkormányzat 2009 januárjában alapította a K. Schriffert Hagyományőrző Kört, melynek tagjai azóta minden hónap második szerdáján összegyűlnek egy-egy jóízű beszélgetésre – mondta el lapunknak Mittag Mónika, a Német Kisebbségi Önkormányzat elnöke. A társalgás mellett a találkozókon a német nemzetiség hagyományaihoz, szokásaihoz, történetéhez, nyelvéhez kapcsolódó előadásokat hallgathatnak meg a körtagok, akik Danszki Károly, D. Nagy András, Darócziné Leiszt Emma mellett a kör első elnökét, Sebestény Andrást is többször köszönthették az előadók sorában. A Német Nemzetiségi Közösségi Házban tartott összejöveteleket idővel közös kirándulások, szabadtéri programok is követték.

– A Németvárosi séta éves programunk tervezett része volt, mondta el lapunknak Kovács Lajosné, aki 2010 márciusától vezeti a hagyományőrző kört.

– Bár itt születtünk, itt élünk, ismerjük történelmünket, hagyományainkat, mégis mindig hallunk új dolgokat a találkozókon, most éppen Czeglédi tanár úr szájából. A kör soron következő, júniusi eseménye egy kirándulás lesz: Máriaradnára utazunk, ahol a templom melletti 14-es stációt az egykori gyulaiak állították, s meglátogatjuk Szent Márton falvát is, ahová ugyanakkor telepítették a német lakosságot, mint Gyulára és Elekre.

A Németvárosi séta a Béke sugárút helyén egykor futó Szent János-árkától indult, amely valamikor a két várost, Magyargyulát és Németgyulát elválasztotta egymástól. A mai Jókai Mór utca kereszteződésénél állott a híd, mely a két város közti kapcsolatot biztosította. S amelyet a németgyulai legények bőszen vigyáztak, nehogy rajta átkelve a magyargyulai ifjak német leányoknak udvaroljanak. Ugyanakkor a németgyulai nászmenetnek is megálljt parancsolt Szent János-árka, az ifjú párt csak a hídig kísérte a rokonság és a zenebona: kettesben keltek át a hídon, hogy a magyargyulai plébánián frigyük bejegyeztessék. Nem lévén ugyanis hosszú ideig plébánia Németgyulán, hiába kérte a lakosság.

– A püspök a németek kérvényét a kegyurasághoz tette át, de az nem volt hajlandó a kegyúri terheket két gyulai plébánián is vállalni, írja dr. Scherer Ferenc Gyula város története című munkájában.

A Szent János-árok, a rajta átívelő híd története után dr. Czeglédi Imre történész Nepomuki Szent János szobráról is mesélt a hallgatóságnak. Ma a németvárosi templomtér ad otthont az utak és folyók védőszentje, Nepomuki Szent János szoboralakjának, melyet 1730-ban a németgyulai hídfőnél állíttatott föl Csík Péter vármegyei jegyző. Egészen 1856-ig állt eredeti helyén a szobor, majd áthelyezték a németvárosi fiúiskola keleti üres telkére, ahonnan a templom nyugati oldalára, majd 1883-ban a mai helyére került. Gróf Károlyi Antal felesége, Harruckern Jozefa bárónő, aki a család gyulai tartózkodásai alatt gyakran ajándékozta meg a gyerekeket is, Nepomuki Szent János szobránál minden délben fejenként fél garast osztatott ki a szegényeknek.

Szemerkélő esőben, ernyők védelmében indultunk útnak a Jókai utcán, mely egykor Németgyula főutcájaként a Nagy nevet viselte. Az első kereszteződés apró kitérőt eredményezett, dr. Czeglédi Imre a Blanár László utca nemrég lebontott házában született Bródy Imre fizikusról, a kriptontöltésű izzólámpa feltalálójáról és Bródy Sándor íróról is beszélt. Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat 1950-ben alapította a kiváló fizikusról elnevezett Bródy-díjat, Bródy Sándor első novelláskötetét, a Nyomort pedig, amelynek sikere elindította szerzőjét az írói pályán, a helyi Dobay Nyomdában adták ki 1883-ban. Folytatva sétánkat a valamikori Nagy utcán, a történész mellett a kör tagjai is meg-megszólalnak, a mai épületek a múlt cipészműhelyét, ecetgyárát, fűszerkereskedő boltját őrzik az emlékezetben. Sajnos újra szakadt az ég, s a jégeső miatt az Apor Vilmos tér sarkán, az egykori Nap kocsma épületénél nyakunkba szedtük a lábunk, és a Német Nemzetiségi Közösségi Házba menekültünk a haragos természet elől. Szóban-gondolatban folytattuk immár ízletes németvárosi házi pogácsa kíséretében sétánkat, melyet a 18. század végén épült műemlék ház mellett hagytunk abba, az épület közel egy évszázadon át volt Németgyula neves Nap kocsmája. A földszintes, L alakú, eredetileg barokk stílusú sarokházat többször átalakították, mondta el a történész, műemléki helyreállítása, az 1893-tól iskolaként működő épületnek, a múlt század utolsó évtizedében megtörtént. A tanítás néhány éve szűnt meg benne. A szemközti sarkon áll a szintén 18. századi, késő barokk stílusú lakóház, homlokzatán, szoborfülkében Mária-szobor látható. A szobrot valószínűleg az 1801. évi tűzvész után helyezték el a ház megmenekülésének emlékére, emelte a dr. Czeglédi Imre, hozzátéve, hogy a Mária-szoborról kapta előnevét a ház tulajdonosa, M. Schriffert, megkülönböztetésül a Németvárosban nagy számban található Schriffertek más ágától, akiknek ugyanígy megvolt, megvan a megkülönböztető nevük. A közösségi házban kibontakozó beszélgetésből az is kiderült, van még emlékező, aki mind a huszonegy, anyakönyv szempontjából hivatalosnak nem tartott, s így korábban fel nem jegyzett előnevet sorolni tudja.

Az estébe hajló „séta” során bekalandoztuk Németváros kisebb-nagyobb utcáit, körbejártuk hajdan volt ősök ma már nem létező otthonait vagy még ma is álló házait. S a kapukon betekintve olykor felsejlett az egykor itt élt Schriffertek, Nuszbekek, Kempfek alakja is. Mint a házak pincéiben a jóféle, kapós bor, amiért bőségesen elegendő volt Németgyulának csupán egyetlenegy kocsmát „tartani”. Mint a kiváló szaktudással épített házak, amiért a németgyulai kőművesek messze földön híres és keresett szakemberek voltak. Vagy az 1795-ben épült németgyulai kántortanítói lakás és iskola, melyben 1810. november 7-én megszületett Erkel Ferenc, a magyar Himnusz megzenésítője, nemzeti operánk megteremtője.

 

Összes cikk - lent (max 996px)
+
A rovat friss cikkei
A Gyulai Hírlap legfrissebb cikkei
Cikkek keresése az online archívumban
Bannerfelhő (max 165px)