A fürdő által nyújtott szolgáltatáscsomag a tavalyi szezon óta a Castello Szaunapark biztosította felfrissüléssel gyarapodott, az elmúlt nyár végén bevezetett aqua-fitnesz szolgáltatásokat pedig folyamatosan igénybe vehetik a látogatók. Bővülnek az éjszakai wellnessfürdőzés örömei is, s az 50 méteres uszodában az idei nyáron rendszeres lesz a korábban nagy sikert aratott könnyűpalackos búvárkodás kipróbálásának lehetősége. Természetesen a már hagyománynak számító kulturális és szórakoztató programok most is színesítik majd a vízi- paradicsom kínálatát. A fürdő 2010-es strandszezonjának élményválasztékáról Boros László Attila, a Gyulai Várfürdő Kft. általános igazgatója beszélt lapunknak.
– Bár nem a nyár a szaunázás klasszikus időszaka, a Castello Szaunapark a szezonban is várja a látogatókat, a közel öt hónap üzemeltetési tapasztalat arról árulkodik, a vendégek kedvvel veszik igénybe a szaunapark szolgáltatásait.
Éppígy nagy népszerűségnek örvend az éjszakai wellness fürdőzés, ezért a Várfürdő Kft. vezetése kihasználva a beruházás magas minőségét és újdonságerejét, idén a környékbeli szállodákkal szorosabb együttműködés kialakítását tervezi.
– Szeretnénk az éjszakai wellness szolgáltatásunkat több oldalról is kibővíteni – folytatta az igazgató–, ha sok vendég van a városban, nemcsak hétvégén, hanem hétköznap is megnyitjuk majd kapuinkat esténként, ugyanakkor szórakoztató műsorokkal is színesítenénk e szolgáltatást, nem zavarva természetesen a pihenést. Aqua-fitnesz szoláltatásunk keretében a Triton Sportegyesület szakemberei tartanak a lovardában, illetve nyáron a külső medencékben is kedélyjavító, frissítő, energiával feltöltő vízi tornákat, és egész nyáron biztosítjuk vendégeink számára a könnyűpalackos búvárkodás kipróbálásának különleges élményét. A rendkívül népszerű búvárkodás a Várfürdő-Kormorán Búváriskola közreműködésével valósul meg, s ha valaki kedvet kap a merüléshez, a jelentkezők számától függően, akár profi módon is megtanulhatja annak minden csínját-bínját – mondta el Boros László Attila.
A pihenéshez, a kikapcsolódáshoz a víz és a programok mellett a kellemes környezet is hozzájárul, a füvesítésen, s az új facsemeték ültetésén túl a napokban tízezer tő egynyári virág talál otthonra a fürdő parkjában. A Gyulai Várfürdő Kft. 2010-es esztendeje az üzemeltetés és a gazdálkodás kapcsán elsősorban a családi élményfürdő-projekt előkészítéséről szól, mely az előzetes ütemterveknek megfelelően zajlik. Augusztusban nyújtja be a kft. a kiviteli tervekkel teljes, végleges pályázati dokumentációt, remélve, hogy még idén megszületik a végleges döntés a tervezett beruházásról. Néhány héten belül pedig elérhetővé s használhatóvá válik a várfürdő új honlapja is.
A belépőjegyek tekintetében is jó hírrel szolgál Boros László Attila minden régi s új fürdővendégnek: a fürdő nem emeli jegyárait idén, s a gyulai lakosok továbbra is jelentős kedvezménnyel, a felnőttek 750, a diákok és nyugdíjasok 550 forintos áron látogathatják a víziparadicsomot. A nem gyulai fürdővendégek számára a felnőtt belépő ára 2130 forint, a 3 év fölötti gyermekek mindeddig egységes, 1930 forintos belépőjegyét azonban június 1-jétől új korkategóriák s árak váltják föl. A 3-6 év közötti csemeték belépője 1000 forintba kerül majd, 6 éves kortól pedig 1700 forintért léphetnek be a kedvezményre jogosultak a várfürdőbe. A kicsik számára jelentős kedvezményeket biztosító új jegyárakkal a családok pihenésének kedvezőbb feltételeit igyekszik biztosítani a fürdő.
– Szeretnénk, ha újra úszó-, s más sportrendezvények gyakori helyszíne lenne a várfürdő, a különböző kulturális és szórakoztató programjainkkal pedig igazodni kívánunk a városi rendezvényekhez. Kiemelten törekszünk a gyulai, szintén önkormányzati fenntartású intézményekkel való együttműködésre, ennek egyik példája a városi gyereknap, melyet a művelődési házzal közösen szervezünk, s amelynek otthona május 30-án a várfürdő lesz. Színes, játékos programok, ajándékok várják a gyerekeket, akik ezen a napon 300 forintért léphetnek be a fürdőbe – zárta gondolatait Boros László Attila.
A gyógyfürdő a jövő reménységét jelentette Gyulán
Gróf Almássy Dénes egykori birtoka fölött az 1940-es évek elején már kétszáz parcellatulajdonos rendelkezett, közülük kerültek ki annak a Fürdő Rt.-nek tagjai, akik a társaság megalakulását követő esztendőben, 1943-ban az első mélyfúrást végeztették a kastélykert területén gyógyvíz reményében. A háború miatt abbamaradt munkálatokat az 1945-ös államosítást követően az új „tulajdonos”, maga Gyula városa folytatta, ám az első évek próbálkozásai a tapasztalatok és a szakszerűség hiánya, valamint szabotázs gyanúja miatt többször kudarcba fulladtak. Végül 1955-re sikerült felszínre segíteni a gyógyhatású vizet, melytől a város felemelkedését remélte. Trianon előtt ugyanis Gyula vonzáskörzetébe harminc község tartozott, mindebből a város a háború után már csak négyet birtokolhatott, így a mélyfúrású kút, a feltörő gyógyvíz s a rá telepíthető gyógyfürdő a jövő reménységét jelentette. Az elvesztett megyeszékhelyi rang pótolhatónak tűnt a fürdőváros státusszal, s a dr. Gyarmati István által elindított fürdővárosi mozgalom összekovácsolta településünk lakóit, vezetőit.
Hosszú távú megoldást kínált a remek ötlet: az ország egyik legnagyobb vidéki kórháza mellé épüljön ki a gyógyfürdő és az üdülőtelep. Eredetileg a feltörő forró vizet a kórház fűtésére is hasznosították volna, később azonban kiderült, mennyisége nem elegendő ehhez. Maradt a fürdő, s Gyula lakosságának óhajára, hogy a feltört gyógyvizet mihamarabb élvezhesse, 1959 nyarára a város régi partfürdőjének területén, az Élővíz-csatorna partján megépült az első betonfallal kerített medence, amit már az első szezonban nyolcvanezren látogattak meg. A fürdővárosi mozgalom pedig megmutatta a gyulaiak összefogásának erejét: a lakosság nemcsak a város által kibocsátott fürdőépítési jegyek megvásárlásával támogatta a gyógyhely létrejöttét, hanem hosszú éveken át egyre növekvő mértékű társadalmi munkával is segítette a fürdő megépítését. A városvezetés 1959-ben határozattal az első fürdőbelépők árát felnőtteknek 3 forintban, diákoknak 2 forintban, 10 év alatti gyermekeknek pedig 1 forintban szabta meg.
(Köszönet a cikk írásához nyújtott segítségért és a levéltári forrásokért dr. Erdész Ádámnak, a Békés Megyei Levéltár igazgatójának, illetve munkatársainak – A Szerk. )
