Dr. Kovács Józsefnek, a Fidesz–KDNP országgyűlési képviselőjelöltjének kampányzáró rendezvényére került sor a Katolikus Közösségi Házban az elmúlt héten szerdán. A meghívott előadó a neves pénzügyi szakember, Járai Zsigmond volt. A beszélgetést Varga Zoltán, a Gyula TV ügyvezető igazgatója vezette, kérdéseinek zöme az előadó szakmájához igazodva az ország gazdasági és pénzügyi helyzetére vonatkozott. Járai – akit egyébként a zsúfolásig megtelt teremben levők nagy tapssal köszöntöttek – röviden tisztázta, hogy nem pénzügyi kultúránkkal van baj, hanem a rossz kormányzással. Állításának bizonyítására különböző gazdasági mutatóinkat nemzetközi összehasonlításbanelhelyezve érvelt. A 2004-es csatlakozás óta az egy főre eső bruttó hazai termékünk ma 10 százalékkal több az akkorinál. Ugyanez Szlovákiában 35-tel, Lengyelországban 32-vel, Csehországban 28-cal több. Miközben az EU 24 tagállama közül a magyar munkavállaló dolgozik egy évben a legtöbbet, csökken a gazdaság. A csatlakozáskor az egy főre eső GDP csak Csehországban és Szlovéniában volt valamivel nagyobb, mint nálunk, azóta elhagyott bennünket Észtország, Lettország, Litvánia, Szlovákia, és ha így haladunk, el fog hagyni Románia. Magyarországon egy olyan szűk réteg kormányoz, amely elsősorban a saját és a hozzá közelállók érdekeit tartja szem előtt, nem pedig a társadalomét. Mindent összefoglalva huszonöt százalékkal élünk ma rosszabbul, mint ahogyan élhetnénk egy jó kormányzás esetén.
Ráadásul a szocialista kormány úgy vette fel a kölcsönöket, hogy a magas hiteltörlesztések 2011- és 2012-ben lesznek esedékesek, s ezt szinte lehetetlen visszafizetni. Újabb hiteleket csak nagyon magas kamatra kapunk. Évekig fizettünk 10 százalékot, most 5,5-öt, miközben Európában 1 százalék volt a kamat, Csehországban 1,25, Lengyelországban 1,75.
Dr. Kovács József kérésére Járai Zsigmond megnevezte azokat a forrásokat is, amelyekből a költségvetés ez évre hiányzó összegeit, pl. a kórházak december havi finanszírozására is, elő lehet teremteni. Ha pénzügyi szakembereket kérdeznek, akkor mindig a nyugdíjat, az egészségügyet és az oktatást emlegetik, pedig ez az a három terület, amelyre kevesebbet költünk, mint más országok. Sokat költünk a bürokráciára, szociális támogatásra, állami beruházásokra és az államadóság kamatterheire, sok pénzt visz el a korrupció is. A bürokrácia leépítésére egy egész sor nemzetközi példát említett. Külön kiemelte a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség köré kiépített különböző ügynökségeket, amelyeket egy tollvonással szüntetne meg, mert azért létesítették őket, hogy a „haveroknak” állást és pénzt teremtsenek.
– Szerintem – zárta mondanivalóját a volt bankelnök – két-három év múlva láthatóak lesznek az eredmények, érezhetően jobban fogunk élni, és Magyarország ugyanolyan ország lehet, mint bármelyik másik európai ország.
