Olvasom, ahogy a Gyulai Hírlap online tudósításában beszámol a június 25-i képviselő-testületi ülés interpellációiról. Már nem is csodálkozom, hogy ismét napirendre kerülök, holott ott sem vagyok, s erre nem szolgáltattam semmi okot. De végzetesen elfogult emberek gyűlölködéseivel érdemben nem lehet mit kezdeni. Teljes indulati elvakultságában és mérhetetlen szellemi farkasvakságában Görgényi Ernő (Fidesz-KDNP) polgármester volt szíves „szélsőségesen elfogult propagandistának” nevezni, aki súlyos rágalmakkal teli cikkeket ír Békés megyei politikusokról, miközben ferdít, csúsztat és alaptalan dolgokat fogalmaz meg. Ezzel szemben a valóság, hogy az elmúlt sok-sok évben az állítólagos „hazugságaim” és „csúsztatásaim” miatt csupán egyetlen egy helyreigazítási pert indított a Magyar Narancs ellen – egy cikkem miatt – Görgényi. Ebben megírtam, hogy ellene, mint gyakorló polgármester ellen, eljárás folyik – rögtön kettő is. Az egyik hivatali visszaélés, a másik kényszerítés gyanúja miatt. Ezt a pert Fővárosi Törvényszéken elsőfokon, majd a Fővárosi Ítélőtáblán jogerősen és simán megnyertük. Görgényinek majd’ 1 millió forintot kell fizetnie. Ennyit a csalafinta működésemről.
Durkó Károlynak, aki ugyancsak megszólított, üzenem: tapintatból nem írtam a gyulai zsidóságról szóló kötetükről. Nagyon nem tartom sikerültnek, és akkor még finoman fogalmaztam.
Bod Tamás, újságíró, Magyar Narancs
