Fotó: Gyulai Hírlap – Súr Enikő
Görgényi Ernő személyes hangvételben kezdte beszédét, hiszen, mint mondta, amikor találkozik valakivel, jellemzően nem a város ügyeiről kérdezi először, hanem a kislányáról. A jelenlévőkkel megosztotta: Anna baba jól van, feleségével mindennap hálát adnak érte, hogy a szülei lehetnek.
Az elmúlt év legfontosabb eseményeire rátérve megjegyezte: a városért egy egész csapat dolgozik „elkötelezetten, lelkesen és eredményesen”; ennek a közösségnek a tagja Kovács József országgyűlési képviselő, az alpolgármesterek, „a képviselő-testület konstruktív többsége”, valamint a köztisztviselők, a közalkalmazottak és az önkormányzati cégek munkatársai.
A polgármester felidézte: a koronavírus-járvány és az orosz–ukrán háború kitörése után, tavaly a Közel-Keleten robbant ki háború. „Ha a világ bármely térsége lángra lobban, az bizony hatással lehet egy gyulai polgár mindennapi életére is” – mutatott rá, utalva a globalizált gazdasági rendszerre.
Kiemelte: a nehézségek ellenére tavaly is folytatódott a fürdővárosi önkormányzat városfejlesztési programja.
Felelevenítette: pályázati támogatás révén 1500 négyzetméteres, energiatakarékos, korszerű épületbe költözött a Gyulakonyha Nonprofit Kft. A korábbinál nagyobb kapacitású, 4500 adagos konyhában 61 munkavállaló gondoskodik a gyulai óvodások, iskolások, időskorúak élelmezéséről.
Az államtól visszakapott volt alispáni házban, ahol egykor Kossuth Lajos násznagya, Szombathelyi Antal alispán lakott, játszóházat alakított ki az önkormányzat pályázati forrásból. A műemléki épületben a tavaly júliusi nyitás óta eltelt fél évben 6500 látogató fordult meg, és 83 születésnapi, névnapi gyerekzsúrt rendeztek – sorolta a városvezető.
Szintén pályázati támogatásból újították fel az 1801-es városi tűzvész után épült Százéves (Reinhardt) cukrászdát – amely az ország második legrégebbi cukrászüzlete, egyben a Dél-Alföld legértékesebb emeletes polgárháza – és a mellette lévő Ladics-házat, az ország egyetlen olyan 19. századi polgárházát, amelynek teljes eredeti berendezése megmaradt, és múzeumként látogatható. „Ezzel a beruházással a következő száz évre biztosítottuk a két értékes épület fennmaradását” – fejtette ki a polgármester, emlékeztetve, hogy a pályázat keretében kerékpárút is épült a Nagyváradi úton.
A több mint 220 éves „Máriás” ház a gyulai német nemzetiségi önkormányzattal összefogva, a kormány támogatásával újult meg tavaly. A németvárosi műemlék egyedüli lakóházként maradt meg az 1801 évi tűzvész során, ennek örömére és hálából helyezték el a tulajdonosok a homlokzaton Szűz Mária szobrát – ismertette a városvezető, majd jelezte: idén ünnepeljük, hogy 300 éve, 1724-ben érkeztek az első német családok Gyulára.
Görgényi Ernő beszédében azt is megemlítette: idén lesz 20 éve, hogy Magyarország belépett az Európai Unióba. „A teljes jogú tagság pénzügyi támogatásokra is jogosít. Ez nem alamizsna, hanem elidegeníthetetlen jussunk, aminek az árát már megfizettük piacaink megnyitásával, és még ma is nyögjük azt. Ezért már önmagában elképesztő és felháborító az a politikai játszma, amelynek keretében Brüsszel felfüggesztette a hazánknak járó pénz kifizetését. A tavalyi év erről a harcról is szólt” – fogalmazott.
Hozzátette: Gyulán csak azért nem volt érzékelhető a brüsszeli pénzvisszatartás, mert az előző uniós pénzügyi ciklusban olyan sok pályázatot nyert el a város, hogy még tavaly is négy nagy pályázat megvalósítása zajlott.
Arra is kitért, hogy a tavalyi volt az első teljes termelési éve a gyulai Airbus-gyárnak, amely máris a város legnagyobb adófizetőinek egyikévé vált. „A munkavállalók gyulaiak és környékbeliek, akiknek száma folyamatosan emelkedik, már meghaladta a 150-et, ezzel máris a város legnagyobb munkáltatói közé tartozik a cég” – húzta alá. Hozzáfűzte: 2023. november 29-től, miután beindult a termelés a francia Satys Group fürdővárosi üzemében is, száz százalékban Gyulán készült alkatrészeket építenek be az Airbus helikoptereibe. Elmondta: a francia vállalat 17 millió eurót, nagyjából 6,5 milliárd forintot invesztált a gyulai felületkezelő üzembe, amely, mint fogalmazott, korszerű és biztonságos technológiát használ. Kiemelte: „az Airbus és a Satys gyulai invesztíciója tavaly Európa legnagyobb légiipari beruházása volt a hírek szerint”.
Nyomatékosította: a gyulai ipar további fejlődése érdekében pályázati támogatásból közműrendszert építettek ki, és utat létesítettek a Rosu utcában. Jelezte: a déli iparterület bővítésének tervezése jelenleg is zajlik.
Arról is szót ejtett, hogy a Gyulahús Kft. annak ellenére is növelni tudta tavaly az eladott termékmennyiséget és az árbevételt, hogy többszörösére emelkedtek az energiaköltségek, drágult az alapanyag, és romlott számos gazdasági körülmény. A tavalyi nyereséget azonban így is „megette” az energiaválság, de az idei év talán a húsiparnak is jobb lesz – mondta.
A polgármester arról is beszélt, hogy tavaly is több gyulai részesült elismerésben. Vincze Gábor dékán a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjét, Áchim Erzsébet orgona- és zongoraművész Magyar Arany Érdemkeresztet, Jancsurák József, a Gyulai Szakképzési Centrum főigazgató-helyettese Apáczai Csere János-díjat, Párducz László osztályvezető főorvos Békés Vármegyéért kitüntetést vehetett át. A Gyulai Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola nevelőtestülete miniszteri elismerésben részesült, Onofer Esztert, a Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft. marketingmenedzserét beválasztották a turisztikai szakma tíz legígéretesebb fiatal szakembere közé, Kempf Zozó és Nagy Benedek pedig bekerült a magyar Forbes rangsorában a húsz legértékesebb magyar influenszer közé. Hozzáfűzte: Bagdi Árpád Gyulát, a Gyulai Törvényszék elnökét beválasztották az Országos Bírói Tanácsba.
A városvezető aláhúzta: tavaly 600 ezer vendégéjszakát töltöttek el Gyulán, többet, mint a pandémia előtti csúcsévben, 2019-ben. 2024 kapcsán a polgármester úgy fogalmazott: a gyulai turizmus „reményt keltő új év elé néz”.
Arról is szót ejtett, hogy az önkormányzati tulajdonú Gyulai Várfürdő az elmúlt, nehéz években is eredményesen gazdálkodott; nemcsak állami támogatásból, hanem saját erőből is jelentős fejlesztéseket valósított meg. Megemlítette: tavasszal befejeződik a fürdő új beruházása is.
Kiemelte: Gyula város első alkalommal lesz díszvendég Békés vármegyével közösen az Utazás Kiállításon; a Hungexpo által biztosított nagy értékű médiacsomag keretében népszerűsíthetik a település turisztikai értékeit.
Emlékeztetett: 1993 és 2009 után idén harmadszorra rendezik meg a fürdővárosban a Nemzetközi Tűzoltó Csillagtúrát, mintegy négyezer tűzoltó érkezik majd Gyulára Európa különböző országaiból.
Arról is említést tett, hogy a település az elsők között kapta meg a Magyarország Kincsei gyógyhelyvédjegyet.
Novák Katalin januári látogatása kapcsán felelevenítette: I. Ferenc király 1807-ben kétnapos látogatást tett Gyulán, Ferenc József és Sissi pedig 1857-ben szállt meg a városban, az Almásy-kastélyban. Azóta államfő nem érkezett városunkba többnapos látogatásra – tette hozzá.
Görgényi Ernő beszéde végén jelezte: idén kilencedik alkalommal tartanak Magyarországon általános önkormányzati választást. „Én és a csapatom készen állunk a megmérettetésre, és készen állunk arra is, hogy ha a gyulai választók többsége negyedjére is bizalmat szavaz nekünk, tovább folytatjuk a gyulai polgárokat szolgáló önkormányzati munkánkat” – fogalmazott.
Fotó: Gyulai Hírlap – Súr Enikő
Az eseményen a polgármester átadta a Pro Mecenatura Urbis Gyula díjat. Az elismerést azok a természetes vagy jogi személyek kaphatják meg, akik a város fejlődése érdekében magánvagyonukból, társasági részesedésükből vagy társaságuk, szervezetük vagyonából jelentős mértékben támogatják Gyula városát, illetve bármely olyan szervezetet, amely a településhez kapcsolódó közfeladat ellátásában részt vállal.
A gyulai képviselő-testület a díjat 2024-ben a CZ Mérnöki Kft.-nek ítélte oda Gyula város sporttevékenységének és egészségügyi, civil kezdeményezéseinek támogatásáért, a sportutánpótlás-bázis fejlesztésében vállalt elévülhetetlen szerepéért.
A méltatásban kiemelték: Csipai Zoltán ügyvezető hosszú évek óta a sport és az egészségügy elkötelezett támogatója, mecénási tevékenységével – a GYSE fiú kézilabda-szakosztályának, a Termál FC megye I.-es futballcsapatának, a városi küzdősport-egyesületeknek és a Gyulasport Nonprofit Kft.-nek a támogatásával – jelentős mértékben járul hozzá a város sportegyesületeinek fejlődéséhez. A Gyulasport felnőtt női NB II.-es csapatának három éve névadó szponzora. Figyelme nemcsak a sport területén működő civil szervezetekre terjed ki, hanem egyéb, a társadalom számára fontos tevékenységet végző szervezetekre is, támogatója például a Viharsarki Koraszülöttmentő Alapítványnak is. Az ügyvezető hitvallása szerint a legnagyobb sikereket akkor tudjuk elérni, amikor képessé válunk arra, hogy másokon segítsünk – hangzott el a laudációban.
Csipai Zoltán kifejtette: fontosnak tartja a gyulai sportélet, az utánpótlás-nevelés, az egészségügy támogatását. „Tettem ezt eddig is, és teszem ezt ezután is” – fogalmazott.
Az elismerés átadása után Heincz Gábor Biga adott koncertet, majd pezsgős koccintás zárta a fogadást.
