Kossuth Lajos elfogyott regimentje címmel nyílik időszaki kiállítás szeptember 15-én a gyulai várban – tájékoztatott a kiállítóhelyet működtető Erkel Ferenc Nkft. közleményében. A tárlat az egykor a fővárosban állt Honvédmenház és a '48-as veterángondozás történetét dolgozza fel, kiegészítve a szabadságharc helyi eseményeivel és a Békés megyei Honvédegylet bemutatásával.
A kiállítás a Hadtörténeti Intézet és Múzeum Honvédmenházról szóló összeállításából és a gyulai Erkel Ferenc Múzeum szakembereinek helytörténeti kiegészítéséből született meg, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 175. évfordulójára emlékezve.
A közleményben felidézték: az önkényuralom enyhülésekor, 1860-ban országos szinten felmerült az igény egy különleges társadalmi réteg, a volt 1848–49-es honvédség tagjai és hozzátartozóik azonosítására, nyilvántartásba vételére és egyletté szervezésére. Az 1860-as évek második felében már legálisan, tömegével jöttek létre országszerte a honvédegyletek. A testi és lelki gondozásra szoruló, szabadságharcot megjárt katonák számára az Országos Honvédgyűlés határozata értelmében gyűjtőakciók és adakozás révén igyekeztek megteremteni egy rokkant honvédkatonákat gondozó intézmény anyagi alapjait. Ez lett az úgynevezett Honvédmenház.
A Kossuth Lajos elfogyott regimentje című kiállítás az intézmény történetén keresztül mutatja be az 1848–49-es honvéd utóéletet, az úgynevezett veterángondozást. A Hadtörténeti Intézet és Múzeum tárlata új, nem megszokott perspektívából világít rá a forradalom és szabadságharc résztvevőire, testközelbe hozza és arcot ad a névtelen honvédeknek – írták.
Rámutattak: Gyula különösen fontos helyszín volt a szabadságharc által érintett települések sorában. A Világos melletti szőlősi síkon történt fegyverletételt követően ugyanis két honvéd tábornok, Damjanich János és Lahner György a gyulai várban volt elszállásolva, a magyar tisztek egy része pedig, köztük tízen a későbbi aradi tizenhárom vértanúból, a vár és a kastély között elterülő téren rakta le oldalfegyverét. A gyulai vár így nemcsak a történelmi emlékhely, hanem az 1848–49-es honvédtiszti emlékhely szerepét is betölti.
A tárlatot helytörténeti momentumok felvillantásával egészítették ki a gyulai történészek. Szót ejtenek többek között az utolsó Békés vármegyei honvédről, egy másik gyulai „fegyverletételről”, egy bátor, Békés megyei honleányról és a Békés megyei Honvédegyletről is.
Szeptember 16-án a Kulturális Örökség Napjai keretében kurátori tárlatvezetéssel, díjtalanul lehet megtekinteni a kiállítást. A vár előtt többek között honvédnótákat játszik majd a Magyar Honvédség Hódmezővásárhely Helyőrségi Zenekara, majd menetzenével vezeti be az érdeklődőket a tárlat helyszínére.
