Fotó: Pixabay.com
Már az ókorban is használták esszenciáját szerelmi bájitalok, varázsitalok készítésére, de gyógynövényként is értékes hatóanyagokat tartalmaz a kék ibolya (Viola adarata L.).
Február végétől március végéig érdemes begyűjteni, gyógynövénynek megszárítani és teaként elfogyasztani a kék, illatos ibolya levelét és szirmait. A növény teája kiváló köhögéscsillapító, amely C-vitamin tartalmának köszönhetően immunerősítő is. Indiában a mandulagyulladást gyógyítják vele. Főzete nem csak izzasztó hatású, de az aszpirin hatásához hasonló lázcsillapító. Mivel mellékhatása nincs, ezért gyerekeknek is adható, akár keverék teában is.
Külsőleg alkalmazva eltűnteti a ráncokat, segíti a sebgyógyulást, ekcémára, pikkelysömörre és pattanásokra használható, mivel tannin tartalma szabályozza a faggyúműködést.
Megfázás esetén naponta 1–2 bögrével fogyasszunk a szárított leveléből és virágából készített teából. Láz esetén reggel és este igyunk egy-egy bögrével.
Szirmaiból kandírozott édesség is készíthető: habosra vert tojásfehérjébe mártjuk a szirmokat, majd porcukorba forgatva meleg helyen hagyjuk megszáradni. Virága nyersen is fogyasztható húsok mellé vagy olajban megsütve, de éttermekben díszítőelemként is találkozhatunk vele.
Habsburg Mária Lujza, Napóleon második felesége annyira rajongott az ibolya illatáért, hogy a pármai kolostor barátaival saját parfümöt készíttetett. A kozmetikai és parfümipar azóta is felhasználja.
[A cikk szerzője természetgyógyász fitoterapeuta és fülakupunktúrás addiktológus, mentálhigiénés szakember, kineziológus. Rendelőjének címe: 5700 Gyula, Rákóczi u. 31., tel.: 0620/487-6669.]
