Az elmúlt három évben a katasztrófavédelem feltérképeztette a csípőszúnyogok tenyészőhelyeit azokon a területeken, ahol rendszeresen jelentős szúnyogártalom alakul ki, azaz a folyók menti térségeket és a nagyobb tavak környezetét. A tenyészőhelyek ismeretében már pontosan és hatékonyan alkalmazható a szúnyoglárvák ellen hatásos biológiai módszer – írták.
A biológiai szúnyoggyérítés során a szúnyogok tenyészőhelyén egy természetes baktérium által termelt fehérjét tartalmazó készítményt juttatnak a vízbe. Ez a fehérje a kijuttatott dózisban kizárólag a csípőszúnyogok lárváit pusztítja el, minden más élőlényre, így az árvaszúnyogokra is teljesen ártalmatlan – olvasható a közleményben.
A katasztrófavédelem által megbízott rovarbiológusok március eleje óta nyomon követik a lárvák megjelenését és fejlődésüket, ez alapján tervezik meg a kezelések menetét.
A Tiszán a közelmúltban levonult kisebb árhullám után kialakult tenyészőhelyeken indul a biológiai szúnyoggyérítés április 5-én. Pest vármegye déli részén elsősorban a lehullott csapadék hozott létre kisebb, elszórt tenyészőhelyeket, itt földi lárvagyérítést terveznek végezni. A hűvösebb időben a lárvák fejlődése lelassul, ezért a szakemberek még a következő hétre várható felmelegedés előtt elvégzik a kezeléseket.
A közleményben arra is felhívták a figyelmet, hogy egy-egy vízzel teli virágcserépben, vödörben, gumiabroncsban, eldugult ereszben százával, akár ezrével fejlődhetnek szúnyogok, érdemes a ház körüli kisebb vizeket kiönteni, lefedni, illetve rendszeresen cserélni. Az esővízgyűjtő hordókat ajánlott szúnyoghálóval lefedni, a ház előtti árkokat pedig rendben tartani, hogy hosszabb ideig ne tudjon bennük megállni az esővíz.
