Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Emléktáblát állítottak Mihai Eminescu román költőnek január 16-án, születésének 173. évfordulója után egy nappal, a Magyarországi Románok Országos Önkormányzata (MROÖ) székházának épületén. A megjelenteket Kozma György, az MROÖ elnöke köszöntötte.
Kozma György beszédében úgy fogalmazott, Gyula városában lépten-nyomon szembejön velünk a kultúra, hiszen számos épület falán vannak emléktáblák, amelyek történelmi eseményekre, neves szerzőkre, művészekre, jeles személyiségekre emlékeztetnek minket.
Mint mondta, ezek a táblák kifejezik, hogy mennyire fontos emlékezni elődeinkre, mindazokra, akiknek munkássága kiemelkedő jelentőségű a közösség szempontjából.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
– Számunkra, magyarországi románok számára szintén fontos az emlékezés – fogalmazott. – Egy ilyen kicsiny közösségnek meg kell becsülnie értékeit, hiszen ezáltal válik a többségi nemzet részévé.
Kiemelte: meg kell becsülni a gyökereket, az anyanemzethez való kapcsolatot is, ezért is avatnak táblát Mihai Eminescu emlékére.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Kozma György elmondta, Eminescu – aki Mihail Eminovici néven született – diákévei alatt több külföldi egyetemen is tanult, első költeménye pedig a Pesten megjelenő Familia című lapban jelent meg. Annak főszerkesztője, Iosif Vulcan javasolta, hogy változtassa meg a nevét.
Hozzátette: Eminescu a kor jelentős újságírója lett, és minden műnemben maradandót alkotott, de világirodalmi rangot költőként ért el. Munkássága az európai kultúrkör szerves részévé tette a román irodalmat.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
2010 óta a költő születésnapján, január 15-én ünneplik a román kultúra napját, Eminescu nemzetközi elismerésének pedig jeles példája, hogy valamennyi művét lefordították magyar nyelvre – mondta az MROÖ elnöke.
A köszöntő után Czeglédiné Gurzó Mária, a Nicolae Balcescu Román Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium igazgatója emlékezett meg a költőről, majd Kozma György, Florin Vasiloni, Románia gyulai főkonzulja, Kovács József országgyűlési képviselő és Görgényi Ernő, Gyula város polgármestere leleplezte az emléktáblát, amit meg is áldottak.
A folytatásban irodalmi megemlékezést, majd koszorúzást tartottak.
