Fotó: Gyulai Hírlap – Tóth Péter
Görgényi Ernő elmondta: a gyulai vár számtalan irodalmi műben megjelenik, amelyek ma sokaknak keveset mondanak, de a története mégis rendkívül érdekes, hiszen a magyar hadtörténet leghosszabbra nyúlt ostroma zajlott le itt.
– A sztori bármilyen hollywoodi forgatókönyvben megállná a helyét, ezért valahogy közelebb kell hoznunk, kézzelfoghatóbbá tennünk ahhoz, hogy a jelenkor is átélhesse ezt a történetet.
Kiemelte: a vár falai alatt tanyázó mai vitézek pontosan ezt teszik. Tizennégy hagyományőrző egyesület közel kétszáz tagja idézi fel idén a gyulai vár 1566-os ostromát a Gyulai Végvári Napokon.
Fotó: Gyulai Hírlap – Pénzes Sándor
Hozzátette: a három nap alatt nem csupán az erődítmény történetének legjelentősebb eseményét elevenítik fel, hanem a végvári küzdelmek és a hódoltság korának mindennapjait is.
A rendezvényt Kovács József nyitotta meg, aki beszédében hangsúlyozta: a végvárak közül a gyulai állt a legtovább ellen a török túlerőnek, erre pedig mindenki büszkén emlékszik.
Köszönetet mondott a szervezőknek és a hagyományőrzőknek, valamint örömét fejezte ki, hogy számos gyermek is kilátogatott a rendezvényre, akik így láthatják és átélhetik az emlékezést.
Fotó: Gyulai Hírlap – Pénzes Sándor
A folytatásban Csikány Tamás foglalta össze a rendezvény történelmi hátterét. Beszélt az 1566-os év európai eseményeiről, valamint a magyarországi történésekről is. Felidézte a kettős királyválasztást, amely az ország meggyengüléséhez, majd a törökök támadásához és Magyarország három részre szakadásához vezetett. A török szultán három végvár – Eger, Szigetvár és Gyula – elfoglalását tűzte ki célul. Mint mondta, a gyulai várnál történteket mindenki megismerheti, aki holnap kilátogat a várhoz.
A beszédek után Görgényi Ernő átadta a vár vezetését Magyar István alezredesnek, majd a városvezető zászlószalagokat kötött a hagyományőrző csapatok lobogóira, ezután díszsortűzzel és felvonulással folytatódott a program.
Fotó: Gyulai Hírlap – Pénzes Sándor
