A nők viselkedése férfi szemmel, és viszont, lehet vicces, vagy bosszantó, olykor elkeserítő, és gyakran egészen furcsa, rejtélyes. Hogy ne maradjon mégse érthetetlen a megannyi különös gondolat, viselkedés, reakció, a Gyulai Kulturális és Rendezvényszervező Nonprofit Kft. előadás-sorozatot indított. A felkért előadó, dr. Szicsek Margit pszichológus, főiskolai tanár első két előadása a női- illetve a férfi szerepváltozásokat mutatta be. A népes hallgatóság a Kultúra Kávéházban foglalhatott helyet, a téma izgalmasnak ígérkezett és nem csalódtunk…
- Kapcsolataink ütközőpontjai legtöbbször természetesnek veendő, biológiailag meghatározott majd szocializálódott természetünkben rejlik - kezdte el a feltárást a doktornő. A legalapvetőbb másságunk, férfi, avagy női mivoltunk a megtermékenyüléstől kezdve befolyásolja későbbi életünk. Míg a nőt a kitárulkozás, a bevonzás, az elcsábítás, az élmények befogadása, a megtermékenyülés, a kihordás, a falakon belül az otthonosság megteremtése élteti, a férfit más vágyak hajtják: hódítás, új ingerek keresése, vetélkedés, győzelem, az otthon védelme, a behatolás a világba, a termékenyítő törekvések.
No persze ezeket, ha mindennapi tapasztalatainkat górcső alá vesszük, többé-kevésbé, s kevésbé szakirányosan mi is megfigyelhettük. Magunkon, társunkon, gyerekeinken. Habár, mint az az előadáson tudományos érvekkel is alátámasztódik, a nők sokkal hajlamosabbak érzelmi beállítódásuk okán ilyen megfigyelésekre. A téma iránt is érdeklődőbbek, ezt jól mutatta az estek látogatóinak megoszlása, ami úgy öt a százhoz, és akkor már Csaba, a fotósunk is beszámítva az arányok szépítésére. Annak jelentőségére azonban, hogy a fenti, eltérő tulajdonságok archaikusak, evolúciósan, genetikusan fellelhető tények – csak az előadás folyamán döbbenünk rá. Fontos különbségek, és ha az egyik hiányzik, kell a másik, mert csak úgy lesz egész, s emberi lényünkből fakadó pszichikus különbségeink kifejezett egymásra utaltságot jelentenek. Ettől lehet egész, mert ha bármelyik hiányzik, félnek érezhetjük magunk – hallhattuk, míg a kivetítőn láthattuk is a kromoszómák függvényében alakuló identitásunk „lapjárásait”.
Szicsek doktornő más szakemberekkel egyetértésben azon a véleményen van, hogy sajnos mai társadalmunk azt várja el a nőtől, amit a férfitől. Teljesítsen, vegyen át férfi szerepeket. Az uniformizálódás pedig megfosztja végül a férfi nemi szerepét, elveszíti férfiasságát, s nemcsak szexuális értelemben, de lelkileg is kasztrálódik. Ugyanakkor ez persze a nők számára is paradoxon. Olyan helyzetet eredményez, amelyben a társadalom megerőszakolja a biológiát – fogalmazott az előadó - hiszen a női magfunkció is elveszik, ha az őt körülvevő világ ugyanazt preferálja felé, mint a férfi felé. Mint összegezhettük, az állandó stresszhelyzet, teljesítménykényszer mindkét nemre romboló hatással van a szerepeket illetően.
Mi lehet a cél? A cél megteremteni újra azt a kapcsolati kultúrát, amiben a férfi támasz lehet és biztonságot adhat, mindez a papíron meglévő házasságkötéstől függetlenül meglévő elköteleződésben képzelhető el. Ehhez a doktornő elengedhetetlennek tartja, hogy bizonyos dolgokat világosan lássunk. Tudjuk magunkat néha kívülről is látni, nincs tökéletes házasság, vannak, maradnak beteljesületlen vágyaink, amit veszteségként el kell tudni fogadni. Ez az úgynevezett, „szükséges veszteség”. Ha erre a realitásra nem vagyunk képesek, minden rossznak a házastárs lesz az oka. Ezen kívül két ember kapcsolatának kiépítése és megtartása képesség, amit fejleszteni kell. A fiatalokat meg kell tanítani arra, hogy találkozásaink munkát igényelnek, és kölcsönösen küzdeni kell értük. Mert különbözőek vagyunk, de egyet akarunk, megértő társsal boldogan, békében élni- hangzik az estek mottója. Szóba jött a szülők viselkedésének és a válásnak is a hatása. A gyermek korának tekintetében nincs jó időben való szakítás. Mindig sokkoló a gyermek számára, ami azonban borzasztóan fontos, hogy egyik félnek sincs joga ellehetetleníteni szülőtársát a gyereke előtt- figyelmeztet a pszichológus.
Sok minden érthetőbbé vált, míg a csecsemőkortól egészen az idős korig végigkövethettük a női és a férfi számos, változatos, olykor akár kórosba forduló személyiségjegyeink alakulását. X és Y kromoszómák, tesztoszteron, és ösztrogén szintek, szülői minták és elvárások, - de mindenekelőtt mi magunk vagyunk felelősek viselkedésünkért – nincs kibúvó!
Dr. Szicsek Margitot sokan ismerhetjük. Lehet, hogy segítségért fordultunk már hozzá- párkapcsolatbeli problémákkal legszerencsésebb párban -, lehet, hogy tanárunk volt a főiskolán, és lehet, hogy csak mások elmondásából ismerjük. Bárhogyan, az bizonyos, hogy csupa jó benyomást szerezhettünk kivételes személyiségéről, mint ahogyan ezen a két előadáson is. A kétszer egy órát tartó estre dalokat és ajándék emlékeztetőt is hozott nekünk. Kiváló szakember, rendkívüli empátiával, nyitottsággal és humorral. Ez utóbbi az, amit egyébként ő a házasságban, a konfliktuskezelésben a legfontosabbnak tart – ha tanácsot adna párválasztóknak, ez lenne a legelső: olyat válassz, akinek van humora!
Férfi és nő különbözőségét így példázza a doktornő: A kislányt az érdekli, hogy zenél, a kisfiút, hogy mi zenél. Közben a kivetítő elsötétül, ki tudja miért, mire az anyuka megszakítja előadását egy pillanatra, hogy a fiához forduljon: -Csinálj vele valamit Nándi! Nándinak egy mozdulat.
Legközelebb februárban találkozunk. Jó lesz.
