A part közelében a jég rendszerint vékonyabb, néha üreges, ezért könnyebben törik – hívta fel a figyelmet honlapján a Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság.
Mint írták, állóvizeken a sűrű hótakaró alatt is vékonyabb a jég, mint a hómentes helyeken, és a meleg források, illetve az áramlatok is elvékonyítják a felületét. A befagyott folyóvizeken a sodorvonalban, a folyókanyarok külső oldalán és a sebes folyású vagy kőtömbökkel telített szakaszokon vékonyabb a jég – figyelmeztettek.
Ha a jég ropog, recseg, vagy süllyed a felülete, azonnal feküdjünk rá, és lassú, nyugodt mozdulatokkal kússzunk a part felé – tanácsolták. Ha a jég beszakadását semmi nem jelezte előre, vagy túlságosan későn reagáltunk, tárjuk szét karjainkat, és ejtsük magunkat előre. Ezzel megakadályozhatjuk, hogy a jég alá csússzunk – mutattak rá.
A szakemberek azt javasolták, ha jég alá kerültünk, nézzünk felfelé, hiszen ha havas a fagyott felület, a beeső fénysugár alapján megtalálhatjuk a jégtörés helyét. Igyekezzünk a felsőtestünkkel a jég fölé jutni, lábainkkal pedig tegyünk lökésszerű úszó mozdulatokat – tették hozzá.
Ha nem sikerül a jég fölé jutnunk, a beszakadás helyével szembeni oldalon próbáljunk meg egyik lábunkkal a jégfelszínre jutni, majd a kezünkre és lábunkra támaszkodva a testünket is a jégfelületre tolni. Ha a jég újból és újból beszakad, vágjunk magunknak utat a part felé – írták.
Ha más szakad be, hason csúszva közelítsük meg. Amennyiben többen vannak a helyszínen, alkossunk láncot úgy, hogy mindenki hason fekve az előtte lévő lábát fogja. Az utolsó szakaszon hosszú ággal, bottal, kötéllel, nadrágszíjjal vagy ruhadarabokkal próbáljuk kihúzni a vízből a bajbajutottat – tanácsolták.