Gyulai Hírlap - „Az elmúlt évtized utolsó esztendeje meghatározó volt a város jövője szempontjából”

„A siker nem végleges, a kudarc nem végzetes: az számít csak, hogy legyen bátorság a folytatáshoz”

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Vendégeink! Sir Winston Churchill gondolatával köszöntöm Önöket nem csupán egy új év kezdetén, de egy új évtized hajnalán, amely városunk számára egy új korszak kezdete is több szempontból. Köszönöm, hogy elfogadták meghívásomat, a ma közösen eltöltött este során megtudhatjuk, hogy a korábban Sikeres Gyulai Díjban részesülő kiválóságokból álló bizottság az idén kiket érdemesített elismerésre. Előtte azonban engedjék meg, hogy megosszam Önökkel hagyományos évértékelő gondolataimat.

Az elmúlt évtized utolsó esztendeje meghatározó volt a város jövője szempontjából, egyben méltó befejezése is volt a 2010-es éveknek.

Az elmúlt évtizedre városépítő korszakként tekinthetünk. Megépült az AquaPalota, miáltal 1984 óta első ízben létesült új fürdőépület a Gyulai Várfürdőben. Megmentettük és újjászerveztük a gyulai húsipart, azóta a Gyulahús Kft. sorra aratja a szakmai elismeréseket és a gazdasági sikereket. Megmentettük a pusztulástól, felújítottuk és európai színvonalú kulturális attrakcióvá fejlesztettük az Almásy-kastélyt. Megújítottuk a város első közparkját, a Göndöcs-kertet, benne a Vigadóval, a Kohán Képtárral és a Művelődési Központtal. Megépült a kórház új műtéti tömbje, amely XXI. századi színvonalat képvisel. És még valami, ami bár nem városunk területén létesült, mégis évtizedek óta vártuk: elkészült az M44-es első szakasza, amelynek jelentőségét nem lehet túlértékelni.

A felsorolást hosszasan folytathatnám, de úgy vélem, hogy ezek azok az ikonikus jelentőségű beruházások, melyek jól jellemzik a 2010-es évek fejlődését. Mindehhez szükség volt arra a gyümölcsöző együttműködésre, amely a gyulai politikusok és szakemberek, valamint Magyarország Kormánya között létrejött. Kellett hozzá továbbá az a békés, alkotó szellemiségű közélet, amely a gyulai választópolgárok döntései következtében jellemezte az évtizedet, és amely lehetővé tette, hogy energiáinkat, képességeinket és tudásunkat ne a belső harcok megvívására, hanem a városért folytatott munkálkodásra fordítsuk.

Ilyen előzmények után 2019-ben Gyula város polgárai ismét választáson dönthettek arról, hogy merre tovább.

A gyulai polgárok – önkormányzati választásokon magasnak számító részvétellel – egyértelműen kifejezésre juttatták, hogy az elmúlt 9 év városépítő munkájának folytatására szavaznak. A gyulai választók nagy többsége egyértelműen azokat támogatta, akik beszámoltak elvégzett munkájukról és megfogalmazták közösségépítő terveiket. Bár a dél-békési szél befújta a szemetet a gyulai kampányba, a gyulaiak több évszázados polgári kultúrával felvértezve képesek elválasztani az ocsút a búzától. Ezért akik kulturáltan, ellenfeleiket tiszteletben tartva kampányoltak, azok győztek, és azok értek el jó eredményt. Mindezzel pedig a város nyert. A gyulai polgárok világossá tették, hogy nem kíváncsiak a lejáratásra, nem vevők a kampányban előrángatott rágalmakra, a hamis vádakra, és nem bízzák politikai szélhámosokra a város vezetését. Csak a teljesítményt értékelik, és a város polgári szellemiségéhez méltó kulturált közéleti stílust támogatják.

A választópolgárok stabil képviselő-testületi többséget hoztak létre, így a döntések felelősségét továbbra is a Fidesz gyulai politikusai viselik. Ezzel együtt mi a város teljes közösségét szolgáljuk, ezért, mint ahogyan eddig, úgy ezután is odafigyelek a Városbarátok és a Demokratikus Koalíció képviselőinek véleményére, javaslataira, mert nem vitatom, hogy ők is szeretik Gyula városát, és az ő céljuk is a település fejlesztése, a gyulai polgárok életminőségének javítása. A város érdekében számíthatnak az együttműködésemre, és én is számítok a partnerségükre.

Churchill gondolata nyomán jó, ha szem előtt tartjuk, hogy a választási siker sem végleges, újból és újból, akár minden nap meg kell küzdeni a választópolgárok bizalmáért és támogatásáért. Gyula város szolgálata teljes odaadást kíván. Sorozatban harmadik önkormányzati választási győzelmünket követően sem ülhetünk a babérjainkon, továbbra is minden szellemi és fizikai energiánkat a város sikeréért kell mozgósítsuk. A választók világos döntése a következő öt évben is lehetővé teszi azt, hogy a szükséges disputák lefolytatása után biztos kézzel, időben hozzuk meg a jó döntéseket.

A jó döntésekhez szerencsére vannak olyan vezérelveink, amelyek a pártpolitikától független gyulai értékrendből fakadnak. Közöttük az egyik legfontosabb számomra a polgári zöld gondolat, a teremtett, elődeink által létesített természeti értékek védelme és fejlesztése.

A természeti értékek védelme és fejlesztése, a környezettudatos szemlélet a gyulai politika elmúlt másfél évszázadán zsinórmérceként feszül, és ez kell legyen vezérlő elvünk a jövőben is.

Hálásak lehetünk azért, hogy egy olyan város polgárai lehetünk, ahol már 1884-ben azt indítványozta Göndöcs Benedek, hogy a Holt-Körös meder helyén népkertet, azaz közparkot létesítsenek. Ezt az akkori képviselő-testület támogatta, mert „úgy közegészségügyi, mint szépészeti szempontból” szükségesnek tartotta, a következő év tavaszán pedig – az akkor 40 éve már szemét és trágyalerakóhelyként használt – medret feltöltötték, és hozzáfogtak a népkert befásításához. Azóta a fásítás és virágosítás politikai rendszerektől függetlenül a gyulai várospolitika szerves része, amely a közösség támogatását élvezi. Ennek a másfél százada érvényesülő zöld szemléletnek az egyik szép eredménye volt az, amikor 2014-ben az Entente Florale Europe elnevezésű európai virágosítási versenyen arany minősítést nyertünk el. A legfontosabb eredmény pedig az a gyönyörű zöld környezet, amelyben mindennapi életünket éljük. A jövő egyik legfontosabb feladata, hogy ezt az értéket megóvjuk és tovább fejlesszük.

Az elmúlt évtizedben is évről évre gyarapítottuk városunk növényállományát, növeltük zöldfelületeit, és öntözőrendszereket építettünk ki. Csak tavaly 734 fát ültettünk el a gyulai utcákon és tereken.

A város klímáját a város körüli erdők is nagymértékben javítják.

Nem tudom, tudják-e, hogy Gyula Magyarország 15. legnagyobb közigazgatási területű települése?

Gyula városához összesen 23.416 ha külterület tartozik, és ebből 4.253 ha – a gyulai külterület majdnem ötöde – erdő.

Áder János köztársasági elnök úr gyulai látogatása alkalmával tartott előadásában elmondta, hogy Magyarországon folyamatosan növekszik az erdőterületek nagysága.

Mi is tovább szeretnénk növelni a gyulai erdőterületeket, mert ebből a munkából az önkormányzatoknak is ki kell venniük a részüket. A város északi és keleti része megfelelően erdősödött, ezek az erdők védik a várost, szűrik a levegőt, ellátják Gyulát friss levegővel. A város déli és nyugati részein is vannak erdők, azonban ezeken a területeken szeretnénk növelni a fásított terület nagyságát annak érdekében, hogy a város körül egy zöld gyűrűt hozzunk létre.

2011-ben és 2015-ben összesen 10,6 hektáron telepítettünk tölgyerdőt a Kálvária-domb mögötti önkormányzati területen. A képviselő-testület döntése értelmében az Eleki út melletti szennyvíztelep területén az idén 3,5 ha tölgyes erdőt telepítünk, de itt nem állunk meg. Gyula Város Önkormányzata a Kálvária-domb mögött 29,5 ha nagyságú földterülettel rendelkezik. Az elkövetkező években itt fogunk újabb erdőket telepíteni.

A környezettudatos városfejlesztés azonban sokkal összetettebb feladat annál, mint hogy fákat és virágokat ültetünk.

Az elmúlt években jelentős energetikai korszerűsítést hajtottunk végre közintézményeinknél és az önkormányzati cégeknél, ezzel mi is hozzájárultunk Magyarország szén-dioxid kibocsájtásának csökkentéséhez. 2019-ben napelemes kiserőműveket telepítettünk a Szivárvány Napközi Otthon, a Mogyoróssy János Városi Könyvtár, a Gyulai Közüzemi Nonprofit Kft és a Gyulai Tankerületi Központ épületén, valamint a Városháza udvarában. Tovább folytattuk a megújuló energiára épülő fűtési rendszerek kiépítését: tavaly a Közüzemi Nonprofit Kft. székházában vízhőszivattyús rendszert, a Szivárvány Napközi Otthonban és a Béke sugárúti vállalkozói inkubátorházban léghőszivattyús rendszert telepítettünk. Az elmúlt évtizedben megvalósított energetikai korszerűsítések elismeréseként vehettem át a Parlamentben tavaly ősszel az Energiahatékony Önkormányzat díjat. Ezt a munkát is folytatni fogjuk.

Tavaly egy pályázaton 16 millió forint támogatást nyertünk Gyula város klímastratégiájának kidolgozására, és klímatudatosságot erősítő, szemléletformáló programok lebonyolítására. A szemlélet nagyon fontos, hiszen cselekvésünket meghatározza az, hogy hogyan gondolkodunk magunkról és a környezetünkről. Ezt jól szemlélteti egy kedves hasonlat a kutya és a macska gondolkodásmódjáról. Egy kutya így gondolkodik: – Itt lakom ezzel az emberrel, aki etet engem, meleg szállást biztosít, simogat és szeret engem. Ezek szerint ő az Isten! Egy macska azonban ugyanerről így gondolkodik:
– Itt lakom ezzel az emberrel. Etet engem, simogat, takarít, szállást biztosít. Ezek szerint én vagyok az Isten!

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Meg kellene tanuljuk azt, hogy nem körülöttünk forog a világ, meg kell tanulnunk tisztelni a természetet. Úgy tapasztalom, hogy Gyulán tényleg sokan gondolkodnak környezettudatos módon, mégis, még nagyon sok munkát kell elvégeznünk közösen a helyes szemlélet kialakítása érdekében. Ahogy a köztársasági elnök úr megfogalmazta újévi köszöntőjében: „az emberiségnek nem a természetet, hanem saját természetét kell legyőznie”. A helyzet az, hogy a szakpolitikai programokon túl elengedhetetlen az, hogy életmódunkon is változtassunk. Ez bizony lemondásokkal is jár. Vajon készen állunk erre?

Kedves Vendégeink!

Természeti értékeink nem csak a gyulaiak életminőségét javítják, de Gyula turisztikai vonzerejének is meghatározó elemét képezik. E téren is tovább erősödtünk tavaly a Szent Miklós Park rehabilitációjával. Turisztikai fejlesztéseink más területen is folytatódtak. Elkezdődött az Almásy-kastély kiskastély-szárnyának rekonstrukciója, és elkészült a Gyula–Városerdő kerékpárút. A fejlődés nem áll meg, hiszen a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója, Guller Zoltán úr Gyulán jelentette be az ősszel, hogy a Gyulai Várfürdő további fejlesztésére 2,5 milliárd forint támogatásban részesülünk.

Az elmúlt évtizedben nem csak az önkormányzat valósított meg turisztikai célú beruházásokat, hanem a magánszféra is. Szinte valamennyi gyulai szálloda megújult, fejlesztette szolgáltatásait. Romjaiból újjáéledt a Komló Hotel, új apartmanok, panziók épültek. Új, minőségi éttermek nyíltak a városban. Mindeközben jó együttműködés alakult ki az önkormányzat és a turisztikai szektor szereplői között. Az eredmények számokban is világosan láthatóak: tíz év alatt duplájára nőtt a városban évente eltöltött vendégéjszakák száma, az idegenforgalmi adóbevételünk pedig 2010-ben 56 millió forint volt, míg tavaly már 185 millió forint. Mindehhez szakmai elismerések is társultak. Tavaly az Almásy-kastély az Európai Kastélyszállodák Szövetségétől elnyerte az Örökség és Élmény Díjat. A Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft. ügyvezetője, Komoróczki Aliz a legrangosabb turisztikai szakmai elismerésben részesült, amikor Orbán Viktor miniszterelnök úrtól átvehette a Kőrösi Csoma Sándor-nagydíjat. Arra is büszkék lehetünk, hogy a Dining Guide TOP100 Étteremkalauz a TOP 10 vidéki cukrászda közé választotta a mi Százéves Cukrászdánkat.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Vendégeink!

A fejlesztések természetesen tavaly sem szorítkoztak a turizmus területére. Januárban átadhattuk a felújított és kétszeresére növelt Szivárvány Napközi Otthont, amely a megyében egyedülálló, korszerű terápiás eszközökkel segíti a fogyatékossággal élő felnőtt ellátottak rehabilitációját. A sérült emberekért végzett munkánk eredményei között ez is hozzájárult ahhoz, hogy a Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa önkormányzatunknak ítélte a Befogadó Magyar Település díjat.

Februárban a bölcsődések örülhettek, amikor felavattuk a Törökzugi Bölcsőde korszerűsített és bővített épületét. Az év során felújítottuk a Törökzugi Óvodát, a Gyulavári Óvodát, a Galbácskerti Óvoda épületét pedig nem csak korszerűsítettük, de bővítettük is. Évtizedek óta várt ünnepi esemény volt az új gyermekosztály átadása, amely végre szép és modern feltételeket teremtett az ott dolgozóknak, valamint a kis betegeknek és szüleiknek egyaránt. Elkészült a Temesvári úti bicikliút-rekonstrukció, és az iskolakezdéskor együtt örülhettünk a Béke sugárúti körforgalomnak. Kegyelettel adózva az I. világháború hősei és áldozatai előtt, a katolikus és a református egyházzal összehangolt munkával felújíttattuk a világháborús katonasírokat.

Ezeket a beruházásokat mind pályázati támogatásokból valósítottuk meg.

A jövő egyik stratégiai célkitűzése – a környezettudatos fejlesztéspolitika mellett, azzal szigorú összhangban – a helyi gazdaság jelentős fejlesztése annak érdekében, hogy a jövőben egyre kevésbé legyünk rászorulva a pályázati támogatásokra.

A 2010. év egy súlyos gazdasági válság közepén találta Magyarországot. A kormány kiváló gazdaságpolitikájának köszönhetően a magyar gazdaság legyűrte a megoldhatatlannak tűnő problémákat. Ennek eredménye a gyulai gazdaságon is látszik. Az iparűzési adóbevételünk 2010-ben 570 millió forint volt, 2019-ben pedig már meghaladta az egymilliárd forintot, egészen pontosan 1 milliárd 60 millió forint volt, ami az előző évhez képest 11%-os növekedés. Ez a két szám jól mutatja a gyulai gazdaság erősödését az elmúlt évtizedben. Tiszteletet érdemelnek a gyulai vállalkozások, amelyek talpon tudtak maradni a válság éveiben, majd képesek voltak fejleszteni, növekedni, így adóbefizetéseikkel hozzájárulnak a város közszolgáltatásainak biztosításához és a közcélú fejlesztések önerejéhez. Becses érték, hogy közöttük a legnagyobb adófizető a Gyulahús Kft., melynek felszámolását széles körű összefogással megakadályoztuk, amikor a gyulai nagyüzemi húsipart 2013-ban újjászerveztük. Ehhez gyökeres szemléletváltásra volt szükség.

A gyulai gazdaság a rendszerváltozás vesztese volt, 1990. után az ipari szektor leépült. A folyamat mélypontját akkor érte el, amikor 2004-ben bezárták a Tejporgyárat és a Húskombinátban 2005-ben leállították a vágást.  Városvezető elődeink erre úgy tekintettek, mint a piacgazdaság elkerülhetetlen velejárójára, és azt gondolták, hogy ami megszűnik, ahelyett majd lesz másik, a piaci szereplők majd betöltik a keletkezett űrt, majd jön másik beruházó, majd lesz másik gyár. Úgy gondolták, hogy az önkormányzatnak ez ügyben nincs teendője, a piac mindenható, éljen a liberális piacgazdaság. Ez elméletben lehet, hogy jól hangzott a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem katedrájáról, de csak annyi köze volt a valósághoz, mint annak az egyszeri kutyatartónak, aki így büszkélkedett: „Van egy nagy kutyám. Labrador és pitbull keveréke. Jó kombináció. Biztos vagyok benne, hogy egy nap letépi a lábamat, de vissza is hozza.”

Hölgyeim és Uraim!

A gyulai gazdaság ipari lábát a privatizátorok valóban letépték, de sosem hozták vissza. Márpedig egy városnak akkor egészséges a gazdasága, ha több lábon áll. Ezért amikor a Gyulai Húskombinát felszámolás alá került, mi úgy döntöttünk, hogy ezt nem hagyjuk annyiban, és mindent elkövetünk egy másfél évszázados tradíció, egy pótolhatatlan ipari kultúra, a gyulai nagyüzemi húsipar megmentése érdekében. Ebben mind a húsipari szakma, mind a kormány elkötelezett partnerünk volt. Az eredmény ismert, ahogyan az is, hogy 2019-ben is újabb szakmai elismerések öregbítették a gyulai húsipar hírnevét. Brüsszelben ezúttal a mangalica termékek érdemeltek ki aranycsillagokat, a Gyulai darabos májas sültpaprika Érték És Minőség Díjban részesült, a Gyulai márka kilencedik alkalommal kapta meg a Magyar Brands-díjat, és kiérdemelte a Superbrands-díjat is.

Nagy becsben kell tartsuk a gyulai vállalkozásokat, de a város akkor tud nagyot lépni előre, ha újabb iparágak jelennek meg. A húsipar megmentése után ezért arra koncentráltunk, hogy új munkahelyeket teremtő beruházást vonzzunk Gyulára. De nem akármilyet. Nem környezetszennyező tevékenységet és nem összeszerelő üzemet, amelyet bármikor odébb lehet vinni olyan országba, ahol még olcsóbb a munkaerő.

Tudtuk, hogy olyan ágazatokra van szükségünk, amelyek magas hozzáadott értékű, fejlett ipari technológiával termelnek. Olyan ágazatokra van szükségünk, amelyek magas szintű felkészültséget és tudást igényelnek dolgozóiktól, mert a munkaerőpiac a tudást fizeti meg, mert igazán az ilyen gazdaság képes növelni a város megtartó erejét, az ilyen ágazatok csábítják vissza a tehetséges gyulai fiatalokat, és vonzzák Gyulára más településekről a képzett munkaerőt. És nem utolsó sorban az ilyen ágazatok képesek magas jövedelmet biztosítani a dolgozóknak.

Évek óta próbálkoztunk a fenti elveknek megfelelő gazdaságfejlesztési beruházást Gyulára hozni. Végül 2018 novemberében sikerült Maróth Gáspár kormánybiztos úr közvetítésével tárgyalóasztalhoz ülnünk a világ egyik vezető légijármű-ipari cégének, az Airbus Helicopters vállalatnak a képviselőivel. A kormány és az Airbus közötti megállapodás eredményeként az már biztos volt, hogy Magyarországon építik fel legújabb, helikopterek dinamikus rendszereihez szükséges precíziós alkatrészeket gyártó üzemüket.

A kérdés már csak az volt, hogy hol. Hálás vagyok a kormánynak, különösen Orbán Viktor miniszterelnök úrnak azért, hogy a három alföldi település közül Gyula lehetett az egyik, amelyet a gyár leendő helyszíneként az Airbus figyelmébe ajánlottak. Innen már a mi feladatunk és felelősségünk volt az, hogy meggyőzzük az Airbus képviselőit arról, hogy Gyula a legjobb helyszín az új gyár felépítéséhez. Amikor tavaly ugyanígy Önök előtt álltam évnyitó gondolataimmal, akkor még nem született meg a döntés, de már erősen biztattak azzal, hogy nyerésre állunk. Azok a hónapok – a bizalmas tárgyalások időszaka – a polgármesteri szolgálatom egyik legizgalmasabb, egyben legfeszültebb időszaka volt. Az eredmény május 28. óta közismert.

Vitán felül áll, hogy az Airbus-gyár felépítése egy új korszakot indít el Gyulán. Megjelenik városunkban egy olyan ipari technológia, amely a világon a legfejlettebbek közé tartozik. A tapasztalatok szerint az ilyen beruházást újabb és újabb gazdaságfejlesztési beruházások követik. Mi is erre számítunk, főként azért, mert a gyár mellett szakképzés is indul, tehát a szakember-utánpótlás is biztosított lesz. E folyamatnak köszönhetően a következő évtizedben jelentősen növekedni fog a város adóbevétele és az emberek jövedelme. A fiataloknak több oka és több lehetősége lesz Gyulán maradni.

Sokáig kesereghettünk azon, hogy bezárták a gyulai gyárakat, üzemeket, leépült a gyulai termelőszektor. Ám ahogyan Churchill mondta: a kudarc nem végzetes, csak bátorság kell a folytatáshoz. Nekünk, gyulaiaknak volt bátorságunk, nem adtuk fel, nem törődtünk bele a kudarcba, hanem módszeresen azon dolgoztunk, hogy sikert érjünk el a gazdaságfejlesztés területén is.

Nekünk gyulaiaknak vannak közös álmaink, közös céljaink és közös sikereink. Közösségben gondolkodunk, közösségben dolgozunk, lokálpatrióta közösséget alkotunk, így építjük városunkat. Ezt őrizzük meg a jövőben is, ezt kívánom magunknak a következő évtizedre.

Boldog, békés, sikeres új esztendőt és jó egészséget kívánok Önöknek. Hajrá Gyula!