menyhárt erzsébet, dézsi jános és csige gábor
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Amikor elhangzott a javaslat, miszerint Menyhárt Erzsébet munkáiból nyíljon kiállítás, az is megfogalmazódott, hogy a könyvtári könyvekhez nem fogják közel engedni az alkotót, mondta köszöntőjében Dézsi János, a Mogyoróssy János Városi Könyvtár igazgatója. Így fogalmazott: minden egyes könyv egy-egy műalkotás, majd Dzsida Jenőtől idézett, aki az Arany és kék szavakkal című versében ezt írta: „Miképpen boltíves,/ pókhálós vén terem/ zugában álmodó/ középkori barát,/ (…) ül roppant asztalánál,/ mely könyvekkel teli,/ s a nagybetűk közepébe/ kis képecskéket ékel,/ Madonnát fest örökké/ arannyal s égi kékkel”.
Dézsi János úgy vélte, fontos, hogy a könyvnek legyen jó képe, s az mindenki tetszését elnyerje. Említést tett arról is, hogy a szűkebb értelemben vett könyvtáros szakma különböző szempontok alapján értékeli a kötetek esztétikáját. A legszebb tipográfiát felmutató könyveket például Fitz József-díjjal szokták elismerni. Menyhárt Erzsébet munkáinak láttán az is felidéződött benne, hogy az Amerikai Egyesült Államokban dísztárgyként is használják a könyvet. A dekoráció úgy néz ki, mint egy könyvsorozat, de valójában nem az. Hozzátette: a tengerentúliak elsárgulnának az irigységtől, ha olyan alkotásokat látnának, amilyenek a Mogyoróssy-könyvtárba érkeztek.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
A tárlatot Csige Gábor, Gyula város jegyzője kezdeményezte, ezért az a megtiszteltetést érte, hogy megnyithatta a tárlatot. Elöljáróban kifejtette: a Dézsi Jánossal folytatott levelezésük során felmerült, a könyvtárigazgató pikánsnak tartja arra tett javaslatát, hogy az egykori uradalmi gazdatiszt, Mogyoróssy János adományából létrehozott könyvtárban olyan kiállítás nyíljon, amely a könyvek más célú hasznosításával foglalkozik.
Csige Gábor kiemelte: amennyiben az érdeklődők megtekintik a különleges szobrokat, látni fogják, hogy a művész, aki hol vágással, hol hajtogatással, hol a két technika ötvözésével dolgozik, új értelmet ad a selejtezésre, szemétre szánt könyveknek. Neki köszönhetően a kiadványok szoborként gazdagíthatják a magyar és az egyetemes képzőművészetet.
Gyula város jegyzője aláhúzta: Menyhárt Erzsébet tevékenysége összhangban áll az önkormányzat szellemiségével. Ezt igazolja, hogy tavaly megkapták a Tehetségbarát önkormányzat díjat, ám annak köszönhetően is, hogy a kiemelkedő tanulmányi eredményt elért középiskolai diákokat Bay Zoltán ösztöndíjban részesítik, a művészetek terén jeleskedőket Erkel Ferenc ösztöndíjban. Ha Menyhárt Erzsébet ma lenne gimnazista, ösztöndíjas lenne, hangsúlyozta Csige Gábor.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
A gyulai születésű magyar-történelem szakos tanárnak ez már a hetedik kiállítása, tudtuk meg a megnyitón. Már amikor az első megnyílt, nagy vágya lett, hogy az anyagot hazahozhassa, és itt, a szülővárosában is bemutassa, mutatott rá Menyhárt Erzsébet. Könyvszobrászattal három éve foglalkozik. Kezdetben nem voltak pontosak a papírhajtásai, nem volt se szép, se olvasható az eredmény, de addig gyakorolt, amíg el nem érte azt a képet, amire azt mondhatta, megfelel. Délutánok, napok mentek rá erre. Ma már akár másfél óra alatt is képes elkészíteni egy egyszerűbb kompozíciót.
Első alkotása óta csaknem százhetven munkát tett le az asztalra, ebből harminc a sajátja, a többit vagy elajándékozta, vagy megvették, árulta el kérdésünkre. Olykor minta alapján dolgozik, olykor önálló ötletet valósít meg. Általában kiszuperált könyveket használ fel.
– Fájna a szívem, ha olyan kötetet kellene összekaszabolnom, amit a gyermekek, a felnőttek még kiolvashatnak – fogalmazott.
A kiállítás október végéig tekinthető meg díjtalanul.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
