Fotó: Gyulai Hírlap – Gurzó K. Enikő
Sárgás-zöld és nagy, közepe leginkább kukoricacsőre hasonlít. Mi ez? Eláruljuk: ez egy csodatermő növénynek a gyümölcse, amely a gyulai Körös utcában boldogítja gazdáját és a környékbeli szomszédokat. Legutóbb három éve virágzott az ötéves hajtás.
Érkezésünkre gyorsan összegyűltek a környékbeliek, hogy még egyszer szemügyre vegyék a csodát, és kifejtsék, az övéké sajnos nem virágzik. Vajon miért?, kérdezték, és várták a bíztató választ. Bíztató válasz azonban nincs, mert szobában tartva ez a növény ritkán virágzik. A Körös utcainak az lehet a titka, hogy nyaranta kikerül az udvarra, a fenyőfák alá, ahol otthonosan érezheti magát.
Ennek a növénynek ugyanis Dél- és Közép-Amerika trópusi területe az eredeti élőhelye, Mexikótól Panamáig szinte mindenütt megtalálható. A nagyra növő, melegkedvelő kúszónövény az őserdőben hasznosítja hosszú léggyökereit, amelyek segítségével nemcsak hogy megtalálja a fényt, hanem a tápanyagot és a vizet is fel tudja szívni, sőt a fák törzsén is fel tud velük kapaszkodni. Fejlődéséhez sok hely szükséges.
Lapunk olvasójánál, Hajdú Sándornál ezt meg is kapja. A matematika szakos tanár az egyik tanítványától kapta a legelsőt, amely elszaporodott. A most virágzó és gyümölcsöt termő hozzávetőleg ötéves. Mostanáig csak egyszer hozott termést, ám akkor kettőt, így sikerült összehívnia látványosságával a szomszédokat, akik szívesen fotózkodtak a társaságában.
Fotó: Gyulai Hírlap – Gurzó K. Enikő
Egyik felmenőjéhez egy érdekes történet is kapcsolódik. Amikor Hajdú Sándor délvidéki magyar barátja a délszláv háborúk elől Magyarországra menekült, magával hozott egy gánai illetőségű férfit. A bevándorló a Körös utcába, vendéglátónkhoz került albérletbe. Hogy a házigazda kedveskedjen neki valamivel, betette a szobájába az egyik növényt. Azt hitte, örömöt szerez vele az új lakónak.
A békéscsabai menekülttáborból Gyulára érkezett afrikai, bár boldogan fogadta a meglepetést, első reakciója az volt, hogy megjegyezte: ez náluk gaznak számít, az őserdőben bozótvágó késekkel csapkodják, hogy haladni tudjanak. A világhálóról azt is megtudtuk, hogy a fekete kontinensen nyílméregnek is használják.
A sértést, miszerint csak egy gaz, bizonyára megkönnyezte Hajdú Sándor növénye, amit mi, magyarok könnyezőpálmának is nevezünk, jóllehet nem a pálmák családjába tartozik. Ezennel el is árultuk, hogy amiről szó van, aminek a csodájára járnak idén nyáron Gyulán, az egy virágzó, gyümölcsöt hozó filodendron.
