Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Gyula városa egy hosszabb magyarországi körutazás utolsó állomását jelentette ezúttal Czilli Arankának, akit a Boróka Magyar–Székely Kulturális Egyesület meghívására a Mogyoróssy János Városi Könyvtár látott vendégül. Korábban Pápán, majd Kanizsán és Budapesten, a nemzetközi könyvvásáron járt családjával, a gyulai bemutatót megelőzően pedig a „Lila” suliban tartott rendkívüli irodalomórát.
Az író-olvasó találkozón a szerzőt, aki a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Iskolaközpont magyar szakos tanára, Bokor Ildikó, a Boróka egyesület elnöke mutatta be a jelenlévőknek, majd Dézsi János kérdezte az előzményekről. Így derült ki, hogy bár nem költőnek készült, már 11 éves korában biztos volt abban, hogy magyar irodalommal fog foglalkozni. Az első valódi versét tizenhat évesen írta meg, miután egy sárvári diáktáborban összetalálkozott Mezei Katalinnal. Szintén ebbe az irányba lendítette és bátorította Fekete Vince, valamint az egyetemi tanárai, köztük Egyed Emese, Balázs Imre József és Demény Péter.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
A fejezetalakítással a kötetben tematikus tömböket hozott létre, ami annak a gyakorlati eredménye, hogy a kiadótól az utolsó pillanatban tudta meg, a szerkesztést neki kell elvégeznie. Így két kávé után, néhány óra alatt megcsinálta a versek és a könyv beosztását. A végeredmény elfogadható, akár az ars poeticája is lehetne. A cím is tőle származik: metaforája annak, amit költőként művel.
A Nyitott ablakban a kötetlen formákat részesítette előnyben, de találni a válogatásban haikut is. Az ötletek leginkább mosogatás közben fogalmazódnak meg benne, papírra nem kerülnek, inkább a mobiltelefon memóriájába. Éjjel ugyanis, amikor a három gyermek ellátása után időt szakít magának a versfaragásra, így a legkönnyebb. Nem kell bekapcsolni a számítógépet, és a család sem ébred fel a gyenge fényre. A Nyitott ablakba ilyen körülmények között, a paplan alól kerültek be gondolatok a házaséletről, a társadalomról, az emberről, a kisebbségi létről. Tájverseket viszont még nem írt. Ez a lehetőség, ez a műfaj még nem igazán foglalkoztatta, jegyezte meg a szerző Dézsi János érdeklődésére.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
A beszélgetés azt is tisztázta, kik voltak azok a költők, akik inspirálták. Leginkább az Ady–József Attila–Radnóti-hármas, mondta Czilli Aranka. A 21. századiak közül Kányádi Sándor, Mezei Katalin, T. Szabó Anna és Fekete Vince. S mivel ennyire magas a mérce, nem ritka, hogy megsemmisíti, eltünteti a verseit.
Legközelebbi terveiről megtudtuk, tavaly nyert egy alkotói ösztöndíjat a Magyar Művészeti Akadémiától, amelynek májusban jár le a határideje. Az eredmény várhatóan egy újabb verseskötet lesz, a Varázslatos szekrény. A kiadványt az teszi érdekessé, hogy gyermekrajzok illusztrálják, a címét pedig az, hogy áll mögötte egy kedves történet. Amikor a kisebbik leánya, aki most kétéves, el akar vonulni, hogy elgondolkodjék a világ nagy dolgairól, akkor a harmadik emeleti lakás egyik szekrénye jelenti számára a tökéletes búvóhelyet.
