Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Tizenöt helyszínen közel négyezer fotót készített Bagyinszki Zoltán a tavalyi év végén, amikor eleget tett felesége kívánságának, legyőzte félelmeit, és belement a szentföldi túrába. Mint mondta, egy teljesen különleges, a miénktől eltérő, a magyarhoz mégis sok mindenben hasonlító kultúrával találkozott a távoli vidéken, amely maradandó nyomokat hagyott benne.
Mivel este érkeztek meg Jeruzsálembe, nehezen vette rá magát arra, hogy kimenjen a városba, de aztán mégiscsak beültek a nejével egy taxiba, amit egy palesztin sofőr vezetett, és elvitették magukat a Siratófalhoz. Ekkor már egyáltalán nem érezte azt, hogy bármitől is rettegnie kellene. Ebben megerősítették a helyiek, akik mosolyogva, teljes nyugalommal viselik az általunk sokszor pattanásig feszültnek vélt helyzetet.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Bagyinszki Zoltán úgy látja, az élet számos területén tanulhatnánk zsidó testvéreinktől, akiket nem érdekel, ki mit gondol róluk, ha arról van szó, hogy gondoskodjanak saját biztonságukról. Ennek kapcsán kijelentette, számára nagyon szimpatikus, hogy a zsidó férfi és a zsidó nő bármikor kész meghalni a hazájáért. Az előadó arra is kitért, hogy Izraelben több fal is védi a lakosságot, mégsem zavar ez senkit.
A világjáró gyulait az izraeli gazdasági bumm is lenyűgözte. Azt tapasztalta, hogy a 21. századi fejlett társadalomban a kibucok már nem tündökölnek, és hogy az ortodox családokban élő asszonyok szó nélkül nevelnek fel 6–8 gyermeket, és emellett dolgozni is eljárnak.
A kalandozók természetesen a gasztronómiai különlegességektől sem tartották vissza magukat. Gyönyörű piacokat kerestek fel, és falatozóvá átalakított hajóépítő műhelyeket, amelyek közül az egyik menüjét meg is kóstolták. Mivel a kóser konyhához a zsidók többnyire ragaszkodnak, rengeteg halat és még több gyümölcsöt esznek. A datolyájuk például isteni, milliószor finomabb, mint amit az európai boltokban árusítanak, hangsúlyozta az előadó.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
A csapat számos természeti és örökségturisztikai szépséget is megtekintett, egyebek mellett a haifai bahái vallási központ pompás kertjét, amely az UNESCO világörökségének a része, a sókitermeléséről is híres Holt-tengert és a kis termőfelületeket nagy csalafintasággal hasznosító banánültetvényeket. Megcsodálták a sivatagot és ennek fásított részeit, a homokhegyekbe vájt Szent György-kolostort, az ókori római romokat és az ókeresztény műemlékeket, a jaffai Bauhaus-épületeket, és elgondolkodtak a lehetőségen, miszerint az előnyös fekvésű építési telkekért cserébe az ottani beruházónak egy-egy műemlék épületet kell felújítaniuk.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
A szervezett utazás keretében városunk két vándora elzarándokolt a Jordán-folyóhoz is, amelybe épp koreai keresztények merítkeztek meg, és természetesen Jézus életének legfontosabb stációit is felkeresték, a születés templomától a Gecsemáné-kerten át a Via Dolorosáig, nem tévesztve szem elől a magyar vonatkozású helyszíneket, relikviákat sem, látva mindemellett azt is, hogy a vallási sokszínűségre remekül épülhet fel egy ország idegenforgalma.
Bagyinszki Zoltán vetített képes előadásába egy mozgóképet is becsempészett, hogy ez által érzékeltesse a publikummal, milyen az, amikor az imám hangja összetalálkozik a karácsonyfát díszítő betlehemi csillaggal. Gyula város ismert kulturális nagykövete arra a következtetésre jutott, hogy az izraeliták példásan együttműködnek palesztin honfitársaikkal, amennyiben az érdekeik ezt megkövetelik, majd arra buzdított mindenkit, látogasson el a Szentföldre.
