A Körösök hegyvidéki vízgyűjtő területén jelentős mennyiségű csapadék hullott az óév utolsó, valamint az új év első napjaiban. A csapadék formája mindenhol eső volt, így a hegyvidéki területeken lévő hótakaró is olvadásnak indult. Három nap alatt a Fekete-Körös felső vízgyűjtőjében helyenként 157 mm-es csapadék esett, amelyhez egy 20 cm-es hóolvadás is társult. Mindezek együttes hatására a vízgyűjtő területről árhullámok indultak el a Fehér- és Fekete-Körösön. A Fehér-Körös Gyulánál kedden délután tetőzött 666 cm-rel.
A Fekete-Körös apadása folyamatos, Remeténél hétfőn este 770 cm-rel tetőzött a folyó. A Gyulai Hírlap kérdésére Bak Sándor, a Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezetője kifejtette, első fokú készültséget akkor rendelnek el, amikor a víz a töltéslábig jön ki a mederből. Ekkor még nem igényel a töltéstest megfigyelést, az árvízvédelmi munkák nappal, egy műszakban elláthatók.
– Több szempont mérlegelése után dől el, mekkora vízszint felett lép érvénybe a másod-, illetve harmadfokú készültség. A mi területünkön jellemzően akkor, mikor az első fokú készültségnél mért vízállás felett egy-egy méterrel van a víz. A másodfok folyamatos megfigyelést igényel, hiszen folyamatos vizet tart a töltés. Harmadfokú készültségnél már olyan víznyomás nehezedik a töltésekre, hogy fokozott védekezésre kell felkészülni – fejtette ki az igazgató.
Arra vonatkozó kérdésünkre, hogy milyen árvízvédekezésre lehet még szükség, Bak Sándor elmondta, hogy az árhullám érkezésének első pár napjában nem voltak szivárgások, jelenleg több mint egy kilométer hosszan vannak szivárgásos jelenségek. Egy kilométeres hosszban fakadó vizek is előfordulnak, rövidebb szakaszon talajforrások jelentek meg.
– A földgátakra ható víznyomás miatt a víz behatol a talajszemcsék közé, kitölti a rendelkezésére álló teret, majd szivárgások indulnak el. Ez természetes jelenség – fogalmazott az igazgató. – Fontos, hogy kézben tartsuk és megakadályozzuk a szivárgást, hiszen a víz olyan mértékben nedvesítheti át a gátat, hogy a folyamat rézsűcsúszásokhoz vezethet. Sokféle védekezési mód létezik, a legegyszerűbb az, hogy a szivárgó vizet kivezetjük, barázdákat húzunk a töltésbe. Erre azért van szükség, mivel a víz csökkenti a talajszemcsék közötti kohéziót, másrészt a víz felhajtó ereje a töltéstest hatékony súlyát is csökkenti. Jelenleg nem áll fent olyan konkrét veszély, amely bordás megtámasztást igényelne – hangsúlyozta Bak Sándor.
A Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság a jelenlegi árvízvédekezésben 580 főt foglalkoztat. A viszonylag magas létszám oka, hogy a készültségben lévő töltéseknek minden érintett méterén megfelelő létszámú vízőrnek kell elvonulnia. Elsődleges feladat a figyelőszolgálat ellátása, emellett megfelelő műszaki-adminisztrációs kiszolgáló személyzetet, informatikai hátteret biztosító munkaerőt kell bevetni. Mivel térségünket 8-15 centiméteres hó borítja, már sok esetben az is gondot okoz, hogy egy-egy szivattyútelepet, műtárgyat meg tudjanak közelíteni a szakemberek. Lapzártánkig az eddigi árvízvédekezés 38 millió forintba került, a december 23-án megkezdődött belvízvédekezésre térségünkben 34 millió forintot költött a KÖR-KÖVIZIG.
