Fotó: Gyulai Hírlap – Gurzó K. Enikő
Fel nem tudom fogni, mi vesz rá valakit arra, hogy kicipelje a konyhai szemetét a természetbe, ráadásul egy olyan helyre, amelyre még csak azt se lehet ráfogni, hogy közel van a lakott területhez, közelebb, mint egy szemeteskuka, netán a helyi szeméttelep. Még csak az se állítható erről az illegális lerakóhelyről, hogy bárminemű járművel könnyen megközelíthető lenne.
Másfelől, az is eszembe jutott, hogy azon idő alatt, amíg a kocsijába (ha kocsival ment) bepakolta ezt a rengeteg szemetet, majd a helyszínen kidobálta, a szeméttárolóig is elmehetett volna. Ha pedig biciklivel vagy gyalog tette meg ugyanezt a távot, egyetlen ötletem sincs arra nézve, mi okból járt el így. Vajon ettől most tényleg jól érzi magát?
Fotó: Gyulai Hírlap – Gurzó K. Enikő
A telefonos felvételeken látható halommal a Szabadkai útról leágazó töltés mellett találkoztunk, de nem a város végét jeltő tábla közelében, inkább félúton a focipályák felé menet, bent a bokrok között, egy tisztáson, hogy még véletlenül se szúrja ki senki, s ötven, száz, sőt, 10 millió év múlva is ott díszelegjen, rombolja, pusztítsa a környezetet. Az elkövető még két ülőalkalmatosságot is volt szíves kitenni melléjük, hogy leülhessünk, és gyönyörködhessünk a szabadtéri műalkotásban, amibe aztán mindent került, amit el tudunk, és amit nem tudunk elképzelni.
Nem ugyanezen a helyszínen, de a környéken többször is megjelentek „elveszített” berendezési tárgyak, a tévétől kezdve a jégszekrényig minden, de még ételmaradványok és udvari komposzt is. Akinek van minderre elfogatható magyarázata, kérjük, írja meg nekünk. A fotókon látható szemét tulajdonosával is szívesen találkoznánk, hogy feltegyük neki is kérdéseinket.
