Gyulai Hírlap - Egyiptomban barangoltunk az őszi könyvtári hét első napján

Titok valóban akad a piramisokkal kapcsolatban – nem is kevés –, de az előadás inkább a tévhitekről és érdekességekről szólt. Ezek a különleges építmények talán nem csupán a történelem szerelmeseit érdeklik, de az biztos, hogy Pécsi Ágnes érdekfeszítő, informatív és nem utolsó sorban humoros előadásmódja a laikusokban is felkeltette az érdeklődést a piramisok iránt.

Az előadás középpontjában a gízai piramisok, azaz Hufu, Hafré és Menkauré fáraók – vagy szintén ismert, görögösített nevükön Kheopsz, Khephrén és Mükerinosz – sírhelyei álltak, de szó esett a szintén itt található Nagy Szfinxről is.

Az egyiptológus lerántotta a leplet arról a tévhitről – ahogyan a legtöbben tanultuk –, hogy ezeket a lenyűgöző épületeket rabszolgák építették. Az ókori Egyiptomban ugyanis nem voltak rabszolgák, a fáraók szabad emberekkel építették fel a sírhelyeiket, akik tették mindezt fizetség fejében, a szabadidejükben.

Megtudtunk egy keveset az ott zajló kutatásokról, illetve a hiteltelenebbnél hiteltelenebb elméletekről, amelyeket időről időre megfogalmaznak a piramisokkal kapcsolatban, valamint képeket is nézhettünk, amelyeknek egy részét Pécsi Ágnes készítette a megannyi kutatása alkalmával, majd jött az előadás címében is beharangozott titok és vele együtt a csavar.

Történt ugyanis, hogy 2017-ben egy tudós csoport müon radiográfia, azaz kozmikus sugarak segítségével vizsgálta a gízai nagy piramist, ennek eredményeképpen pedig arra jutottak, hogy egy nagy, eddig ismeretlen üreg van pontosan a nagy galéria felett. Ez volt a titok, a csavar pedig az, hogy a legjobb esetben is csak találgatni tudnak arról, hogy mi lehet a szerepe az üregnek, de pontos válaszuk egyelőre nincs.

Mondhatjuk, hogy kaptunk is titkot, meg nem is – megoldást pedig végképp nem –, de az biztos, hogy nem távoztunk üres kézzel az előadásról: Pécsi Ágnesnek köszönhetően egy igazán tartalmas, informatív és jó kedvvel eltöltött estét kaptak a könyvtár vendégei.