Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Hankó Ferenc, a MAPON Gyulai Magyar–Japán Kulturális Egyesület alapító alelnöke köszöntőjében a hét évvel ezelőtti tragédiára emlékeztetett, és arra kérte a jelenlévőket, hogy félperces néma felállással emlékezzenek meg a természeti csapás áldozatairól.
– Japánról minden túlzás nélkül állítható, hogy egy csodálatos ország, egy olyan ország, ahol a panaszkodás nem ildomos, ahol másnak rosszat kívánni a legnagyobb sértés, és ahol az utcán a szemetet szándékosan eldobálni elképzelhetetlen – mutatott rá beszédében Alt Norbert, Gyula város alpolgármestere. Úgy vélte, akit egyszer megérint a japán kultúra szele, az egyre többet szeretne róla tudni. Talán épp ez volt a motivációja azoknak a gyulai civil szervezeteknek, amelyek a magyar–japán kapcsolatok ápolására, a japán szokások népszerűsítésére alakultak meg, mondta az elöljáró.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Alt Norbert szóba hozta a Japánkert Barátok Köre Egyesületet is, mivel egy pályázati lehetőségnek köszönhetően a civil szervezet hamarosan megépítheti a régóta tervezett japán kertet a Mogyoróssy János Városi Könyvtár udvarán. A kezdeményezés egyedülálló a térségben, és esztétikai értéke mellett újabb turisztikai vonzerőt is jelent majd a településnek, hangsúlyozta Alt Norbert. A magyar–japán kapcsolatok egy másik aktualitását illetően kiemelte, a helyi húsipar képviselete épp a tokiói élelmiszeripari világkiállításról van hazatérőben.
Kei Kuragane, a Magyarországi Japán Nagykövetség másodtitkára magyarul üdvözölte a jelenlévőket. Elsőként nagykövet asszony jókívánságait tolmácsolta, majd megköszönte mindazok megtisztelő munkáját, akik immár harmadszor szervezték meg Gyulán a japán napokat. Mind mondta, Magyarország és Japán hosszú idők óta partner, a magyar–japán diplomácia jövőre lesz 150 éves. A két országot a demokrácia, a jogállamiság és egyéb általános értékek is összekötik, ám emellett kiváló az együttműködésük gazdasági téren is, hisz hazánkban több mint 150 japán vállalat működik.
Fotó: Gyulai Hírlap –Rusznyák Csaba
Dr. Vihar Judit, a Magyar–Japán Baráti Társaság elnöke japánul és magyarul is elszavalta azt a haikut, amelyet a 2011. évi tragédia után írt, és amelyet a japán nagykövetség emlékkönyvében helyezett el. A tisztségviselő egy reménykedésre okot adó évfordulóra is felhívta a figyelmet: Meidzsi császár trónra kerülésének másfél százados jubileumára. Ő volt ugyanis az az uralkodó, aki kinyitotta Japán kapuit Európa és Amerika felé, és beengedte az országába a nyugati kultúrát. Az elnök asszony befejezésül felolvasta a japán himnusz magyar szövegét.
– Ha hétszer elbuksz, nyolcszor gyürkőzz neki – idézte kedvenc japán mondását Fodor György. A MAPON egyesület elnöke kifejtette, két éve történelmi jelentőségű eseményt prezentáltak Gyula városában, hisz egy nagykövetségi szintű japán diplomáciai látogatáson fogadták a budapesti nagykövetség delegátusát. A gyulai japán napoknak ezzel híre, sikere és rangja lett az országban. Fodor György ezért köszönetét fejezte ki dr. Vihar Juditnak, akinek a támogatása nélkül ez nem valósulhatott volna meg, és hozzátette: a legnagyobb terhet azonban az alapító, Hankó Ferenc vette a vállára, aki fáradhatatlan motorja az egyesületnek. Neki is tapsot kért köszönetképpen.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Az egyesület alapításkor kétszer 12 pontban fogalmazták meg vállalásaikat, mutatott rá Fodor György. Elsődleges feladatuk a kapcsolatépítés volt. A japán nap azt mutatja, hogy ezt az oktatás, a kultúra, a harcművészet, a zene, a gasztronómia és a kertépítés területére is sikerült kiterjeszteniük. További céljuk, hogy Békés megye, ezen belül Gyula büszkén megmutathassa értékeit, hungarikumait, jellegzetes tájelemeit a japánokban. Cserében mi megtanulhatjuk tőlük a gondolkodó elme zen-csendjét, fogalmazott a MAPON-elnök.
A protokolláris köszöntőket követő élményalapú programok a meghirdetettnek megfelelően alakultak, csupán a Kranzlein énekegyüttes és a Puffin zenekar fellépése maradt el. A vásárban japán ételeket, italokat és dísztárgyakat árultak, volt mesesarok, virágrendezés, szépírás, de el lehetett csodálkozni Nemes András Bence autista fiatal hadihajókat mintázó makettjein is, végül megpihenni és elcsendesedni a zen meditációs párnán.
