Fotó: Gyulai Hírlap – Gurzó K. Enikő
Már szombat reggel benépesült a vár, és az előző nap folytatásaként a többi gyulai kiállítóhely is felkészült a túrázók fogadására. A legnagyobb nézőközönsége azonban most is a solymászbemutatónak volt, a legfiatalabb pedig az időszakos baromfi- és birkaudvarnak.
A délelőtt folyamán a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum pedagógusai is tovább szőtték előző napi bemutatkozásukat a vár lovagtermében, ahol levetítették az Anna. Változatok székely asszonysorsra című kiállításukhoz készült filmet, és előszedték feneketlen tarsolyukból azokat a használati tárgyakat, többek között egy nehéz írógépet, amelyekről a hallgatóságnak történeteket kellett kitalálnia. Mint mondták, elég nehéz foglalkozást tartaniuk egy olyan tárlatról, amely nem áll mögöttük, és egy olyan nőről, aki sosem élt, de nem lehetetlen. És ezt be is bizonyították.
Fotó: Gyulai Hírlap – Gurzó K. Enikő
Ugyanebben az időpontban Béres István, városunk főépítésze is beállt tárlatvezetőnek, hogy az architektus szemével és tudásával vezesse körbe az érdeklődőket a történelmi épületben. Ugyanezt délután a kastélyban is megtette.
A holtpontot jelentő ebédidőt követően Kukár István művésztanár mellé szegődtünk, hogy jelképesen nyomon kövessük, hogyan születik meg Kerecsényi László hiteles képe a gyulai vár udvarán. Megvitattuk azt is, hogy akár farmeringben és nyakkendőben is ábrázolhatná, de mivel az akciónak okító szerepe van egy igen fontos történelmi helyszínen, a felkérést és a feladatot sem elbagatellizálni, sem elviccelni nem szabad.
A mozzanatnak rajtunk kívül jócskán akadtak még követői. Ehhez persze az is hozzájárult, hogy a Kerecsényi Hagyományőrző Egyesület tagjai arról értekeztek szemközt, mennyire volt nehéz viselet a páncél, és mekkora erő kellett a kard forgatásához, Árgyelán bácsi fáradhatatlanul patkolta az emlékszíveket a kovácsműhelyben, Czene Ferenc solymász pedig a madaraival barátkoztatta össze a betérőket.
Fotó: Gyulai Hírlap – Gurzó K. Enikő
Mindeközben a kastélyban a programnak megfelelően követték egymást a tárlatvezetések és az előadások, a publikum letűnt korok boszorkányságaiba és a jelenkori régészeti feltárásokba nyert beavatást. A legfiatalabbak bábszínházban és kézműves-foglalkozáson mulathatták ki magukat.
A nap fénypontját azonban az est hozta el (éppúgy, mint pénteken a Ladics-házban), hisz miután 6 órakor kitárták a vár Kerecsényi-kapuját, az erődöt díjtalanul hódíthatta meg a mulatozásra fogékony embersereg, akit az Ókörös Trió muzsikaszóval, a Kerecsényi Hagyományőrző Egyesület puskalövésekkel, az Erkel Ferenc Nkft. munkatársai kenyérlángossal, Kukár István pedig Kerecsényi László elkészült festményével fogadott. Akadt persze, aki a reneszánsz partit azzal tette fényesebbé, hogy szórakozásból, avagy óvatlanságból megkongatta a kápolna harangját.
Mint ismeretes, a Mozaik Múzeumtúrát a Néprajzi Múzeum kezdeményezte 2014-ben, hogy széles körben megismertesse a hazai múzeumok tevékenységét, növelje látogatottságukat. A népszerűsítő program a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósul meg.
