A képviselő-testület december 14-i ülése a városháza dísztermében
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Akadt vevő a volt 1-es iskolára
Tizenöt százalékos kedvezménnyel, 400 millió 350 ezer forintért adja el a volt 1-es iskolát az önkormányzat a First School Vállalkozási Kft.-nek, amely egyedüliként pályázott az ingatlanra.
Görgényi Ernő (Fidesz) polgármester aláhúzta: az adásvételi szerződésben olyan kitételeket fogalmaztak meg, amelyek megakadályozzák, hogy „az épület spekuláció áldozata legyen, vagy hogy az önkormányzat vagyonvesztést szenvedjen el”. A pályázó vállalta, hogy a kiírásnak megfelelően hotel- és egészségügyi szolgáltatást nyújt a felújítás követően, valamint azt, hogy legalább tíz embernek – megváltozott munkaképességűeknek is – munkahelyet teremt. A városvezető hangsúlyozta: a beruházás jelentős helyi adóbevételt eredményezhet a városnak.
Ismertette, a pályázónak a vételár megfizetésére öt év áll rendelkezésére, és azt legfeljebb három részletben teheti meg. Késedelem esetén az önkormányzat kötbért számolhat fel, illetve elállhat a szerződéstől. Elmondta, amíg a beruházó nem fizette ki a teljes vételárat, addig nem jegyzik be a tulajdonjogot. Ha a cég kifizette a vételárat, de a tulajdonszerzéstől számított öt éven belül nem fejezi be a beruházást, az önkormányzat élhet visszavásárlási jogával. Ezt az elidegenítési tilalom bejegyeztetésével biztosítja a város. Ha a pályázó nem arra használja az ingatlant, amit a pályázatban vállalt, vagy a vállalásait nem teljesíti, 106 millió forint meghiúsulási kötbért kell fizetnie.
A polgármester kifejtette, az épületre évek óta nem akadt vevő, ezért élni kell a lehetőséggel.
Bod Tamás (Együtt, MSZP) kijelentette, „ez nem az a szakmai befektető, akire vártunk.” Mint mondta, az Opten céginformációs adatbázisban az áll, hogy a 2014-ben alapított cég gabonamagvak, hüvelyes növények és olajos magvak termesztésével foglalkozik.
A képviselő szerint a cég ügyvezetője, „Figura Ferenc érdekes figura”. A HVG cikkét idézve elmondta: a végegyházi vállalkozó a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt.-hez kapcsolódó állami pályázat nyertesei között volt. A cégvezető 2011 és 2013 között 270 millió forint körüli összeget nyert el közbeszerzéseken, többnyire hirdetmény nélküli pályázatokon, többek között projektmenedzseri feladatokat látott el a szegedi dóm és a gyulai Almásy-kastély felújításánál – ecsetelte.
Görgényi Ernő szerint az ellenzéki képviselő arra világított rá, hogy az ajánlattevő cég ügyvezetője „jó érdekérvényesítő képességekkel rendelkezik, és kitűnő lobbitevékenységet folytatott az elmúlt években”. Hozzátette, ebből is látható: „van esély arra, hogy ez egy sikeres projekt legyen”. Azt is mondta, Figura Ferencen kívül más tagok is vannak a cégben.
A polgármester úgy fogalmazott, Bod Tamás „személyes ízlésének és politikai pártállásának nem felel meg az ajánlattevők némelyike”. Hozzáfűzte, a pályázat nyilvános volt, bárki tehetett volna ajánlatot.
– A városban vannak baloldali és jobboldali szállodatulajdonosok. Politikai pártállástól függetlenül fontos, hogy ezek a hotelek sikeresek legyenek, és hozzájáruljanak a város gazdasági teljesítményének növekedéséhez – mondta. – Kellőképpen körbebástyáztuk az ügyletet, így nem veszélyeztetjük az épület jövőjét, hanem aduk neki egy esélyt.
Kónya István (Fidesz) alpolgármester példaként hozta fel, hogy az Almásy-kastéllyal évekig „a kutya se foglalkozott”, de „lobbitevékenységgel sikerült egy olyan kört megszólítani, amely hitt a projektben”.
Az alpolgármester úgy fogalmazott, ha elszalasztják az alkalmat, lehet, hogy újabb tíz évet kell várni egy befektetőre. Hangsúlyozta, a beruházás az elkövetkező 10-20 évben meghatározhatja a város gazdasági fejlődését. Nyomatékosította, a szerződéstervezetben megfogalmazott kitételek garantálják, hogy nem „kótyavetyélik el” az 1-es iskolát.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
A Dürer-iskola homlokzatát is felújítják
Az önkormányzat és a Gyulai Tankerületi Központ együtt összesen 50,8 millió forintot biztosít a Dürer-iskola homlokzatának felújítására.
Görgényi Ernő emlékeztetett arra, hogy a Gyulai Tankerületi Központ négy állami fenntartású tanintézmény felújítására nyert el támogatást a fürdővárosban. A Dürer-iskolában egyebek mellett kicserélik a nyílászárókat és a burkolatot, valamint részlegesen felújítják az elektromos hálózatot. Mivel a pályázat költségvetése nem nyújt fedezetet az épület külső homlokzatának felújítására, az önkormányzat kezdeményezte, hogy a pályázati forrásból megvalósuló beruházással egy ütemben ezt is végezzék el. A költségeket a város és a tankerület egyenlő arányban állja.
Bod Tamás az előterjesztés kapcsán arra kérdezett rá, hogy az Implom-iskola tetőszerkezetét mikor újítják fel.
A polgármester azt válaszolta, felmérték az iskolák fejlesztési igényeit, ez alapján döntöttek úgy, hogy az Implom-iskolában új tornaszobát építenek. Hozzátette, nem jelezték neki az említett problémát.
Molnár Csaba, a mérnöki osztály vezetője megerősítette, nem tudnak róla, hogy gond lenne a tetővel, de utánajárnak.
Daróczi László
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Átmeneti segítség a közüzemi cégnek
Százmillió forint tagi kölcsönt biztosított a képviselő-testület a Gyulai Közüzemi Nonprofit Kft.-nek a 2018-as költségvetés likviditási keretének terhére. Görgényi Ernő elmondta, a cégnek azért van szüksége átmeneti segítségre, mert a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. (NHKV Zrt.) nem fizette még ki neki a hulladékszállításért járó díjakat, így januárban veszélybe kerülhet a fizetőképességük.
Daróczi László ügyvezető Bod Tamás kérdésére kifejtette: a DAREH programozói megoldották az adatszolgáltatási problémát, ígéretük szerint január végére gördülékenyen működik a rendszer. Hozzáfűzte, hamarosan „a pénzügyi teljesítés is beindul”.
Kun Miklós
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Idén is nyereséggel zárhat a várfürdő
A Gyulai Várfürdő árbevétele 2017-ben várhatóan 2,2 százalékkal lesz magasabb, mint tavaly, adózott eredménye pedig 15,3 százalékkal haladja meg az előző év rekorderedményét. A cég idei első tíz hónapjáról szóló gazdálkodási beszámolót és jövő évi üzleti tervét egyhangúlag fogadta el a grémium.
Kun Miklós ügyvezető az ülésen elöljáróban elmondta: míg a magyar fürdők több mint kilencven százaléka veszteséges, addig a Gyulai Várfürdő évről évre nyereségesen gazdálkodik. Hangsúlyozta, szeretnék, ha ez a tendencia tovább folytatódna, és a fürdő saját erőből tudná megvalósítani beruházásait.
A várfürdő látogatószáma az év első tíz hónapjában 2,6 százalékkal csökkent a tavalyi év azonos időszakához képest. Az ügyvezető kifejtette, a vendégforgalom esését valószínűleg az előző év végén elmaradt marketingtevékenység és a rendkívül hideg tél okozta. Aláhúzta, a december a vendégforgalom szempontjából erősnek mondható, így a cég előreláthatóan meg tudja ismételni a tavalyi, 603 ezer fős rekorderedményét.
Kiemelte, az időszaki árbevételek 33 millióval haladják meg az előző évit, a többlet a belépőjegyek árának emeléséből és a fürdő saját bevételeiből származik. Mint ismertette, a béremelés miatt a fürdő személyi jellegű ráfordításai több mint 33 millió forinttal haladják meg a tavalyi évit, a költségek között ez jelenti a legnagyobb tételt. A cég ezt a marketingköltségek visszaszorításával kompenzálta.
Kun Miklós hangsúlyozta, az időszaki eredmény 80 millió forinttal jobb, mint a tavalyi. Az előterjesztésből az is kiderül, az időszaki nyereség jelentősen, 73,9 százalékkal nőtt, az éves adózás előtti eredmény várhatóan 96,9 millió forint lesz. Az ügyvezető jelezte, a nyereségből céltartalékot képeznek, amit fejlesztésre fordítanak.
Közölte, 2018-ban a minimálbér és a garantált bérminimum emelése jelentős terhet ró a fürdőre. A többletterhek miatt a cég jövőre „enyhe és bújtatott áremelést hajt végre”. A felnőttjegy ára 2300 forintról 2500 forintra emelkedik, de kizárólag a június 16-tól szeptember 10-ig terjedő időszakban kerül majd ennyibe a belépő, a nyári időszakon kívül 2400 forintot kell fizetni. A gyulaiak jegyára nem változik. Az ügyvezető megjegyezte, a várfürdő árait tekintve az emelés után is a szektor alsó harmadba tartozik majd, noha szolgáltatásaik minősége jellemzően meghaladja a náluk drágább fürdőkét.
Beszámolt arról is, hogy az üzembiztonság érdekében jövőre felújítják a fürdő egyes, ötös és hatos kútját. Emlékeztetett arra, hogy az új gyerek-víziparadicsom 2019 nyarára készül el. Hozzátette, a beruházás révén a következő 15-20 évben meg tudnak felelni a piaci igényeknek. A műszaki udvar felújítása szintén a jövő évi fejlesztések között szerepel. Elhangzott: a beruházásra mintegy 60 millió forintot költenek.
Kun Miklós arról is beszélt, hogy 2018-as marketingstratégiájuk elsősorban a román és a vajdasági területeket célozza meg. Elmondta, a vendégek mintegy 30 százaléka Romániából érkezik. Mivel a szomszédos országnak komoly fürdőfejlesztési tervei vannak, „oda kell rájuk figyelni” – tette hozzá.
Az ügyvezető Bod Tamás kérdésére azt is elmondta, a gyulai vendégek száma mindössze 5 százalék körül mozog. Annak érdekében, hogy a helyieket nagyobb számban csábítsák a fürdőbe, gyulai kampányt indítottak.
A képviselő érdeklődésére megerősítette: a minimálbér és a garantált bérminimum emelése okozott bérfeszültséget, ezt emeléssel igyekeztek kompenzálni.
Szalai György (Gyulai Városbarátok Köre) felvetésére válaszolva kifejtette, a gyógyászat évek óta tartó visszaesésének megállítására akciókat indítottak, emellett újra felvették a kapcsolatot a szakorvosokkal és a körzeti orvosokkal. Kitért arra, hogy gyógyászati szolgáltatásaikat német és román fizetős vendégek is igénybe veszik.
Az ügyvezető a képviselő érdeklődésére arról is beszámolt, hogy betegirányító rendszerük kiszervezésével a kiemelt időszakokban két pluszpénztárt tudnak működtetni, és a fahídnál is új jegyárusító helyet alakítottak ki, így a vendégeknek csúcsidőszakban kevesebbet kell várniuk a beléptetésre.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Rábólintottak a város turisztikai marketingtervére
Ugyancsak egyhangúlag fogadta el a grémium a Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft. jövő évi marketingtervét. A szakmai anyagból kiderül, az eddig rendelkezésre álló adatok alapján 2017 az első tíz hónapjában 10 százalékkal emelkedett a vendégéjszakák száma Gyulán. A cég 2018-ban a belföldi piac mellett elsősorban Romániát, Szerbiát, Csehországot és Oroszországot célozza meg.
Jubilál a Hetedhét Játékváros
A jövő évi Hetedhét Játékváros lebonyolításához 4,3 millió forinttal járul hozzá az önkormányzat. A költségek fennmaradó részét – mintegy 10 millió forintot – pályázati forrásból, támogatásokból és a résztvevők befizetéseiből biztosítják a szervezők.
Az általános iskolásoknak meghirdetett, ditzingeni mintára létrehozott tíznapos tábort 2018-ban tizedik alkalommal szervezik meg A nagy parádé címmel – ismertette a polgármester.
Kónya István az előterjesztés tárgyalásakor jelezte, több szülő is kifogásolta, hogy vannak olyan gyerekek, akik előnyt élvezve másokkal szemben többször is bekerültek a táborba. Azt is vélelmezték, hogy sokan előre lefoglalják a helyüket.
Szabó Enikő, a programot szervező Mi egy Másért Közhasznú Egyesület titkára hangsúlyozta: jelentkezés előtt senki nem tud feliratkozni a táborba. Elmondta, a gyerekek legfeljebb ötször kapcsolódhatnak be a programba. Bod Tamás érdeklődésére hozzátette, tavaly mintegy 22 iskolást kellett elutasítaniuk helyhiány miatt, tavalyelőtt viszont mindenki részt vehetett a táborban, aki jelentkezett.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Bővül a román óvoda, kilenclakásos társasház épül
Tulajdonosként elvi hozzájárulását adta a képviselő-testület ahhoz, hogy a Magyarországi Románok Országos Önkormányzata az általa elnyert 18 millió forintos támogatásból bővítse a Románvárosi Óvoda épületét.
Kilenclakásos társasház épülhet a Dózsa György utcában, az ehhez szükséges telekalakítási kérelmet egyhangúlag hagyta jóvá a grémium. Görgényi Ernő az előterjesztés ismertetésekor elmondta, a telekhatárt csak úgy lehet szabályosan rendezni, ha a szabályozási vonallal leválasztott 38 négyzetméteres területrészt beolvasztják a Dózsa György utcába, ezért a tulajdonos ingyen felajánlotta azt az önkormányzatnak. A polgármester jelezte, a későbbiekben településfejlesztési szerződést kívánnak kötni a beruházóval, aki vállalná a közterület rendezését és a szükséges közművek kiépítését.
Több adó folyhat be idén
Az ülésen az első háromnegyed évre vonatkozó adózásról készült beszámolót is elfogadta a képviselő-testület. Becsyné Szabó Márta elmondta, 2016-ban 1 milliárd 36 millió forint volt az önkormányzat összadóbevétele, 2017-ben pedig 1 milliárd 193 millió forint bevételt terveznek. Hozzátette, november végéig a helyi adók 91,4 százaléka folyt be.
Az ifjúság is téma volt
A grémium a város ifjúsági közfeladatait ellátó Mi egy Másért Közhasznú Egyesület 2017-es beszámolóját és 2018-as munkatervét is megszavazta. Görgényi Ernő közölte, az ifjúsági feladatokra 4 millió forintot, a Hetedhét Játékváros tábor szervezéséhez 2,7 millió forintot, az Erkel Diákünnepek megrendezéséhez 2,7 millió forintot, a Városi Diákönkormányzat működtetéséhez 700 ezer forintot biztosított idén az önkormányzat.
Kónya István és Becsyné Szabó Márta
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
