Kincses Zoltán az Emese álma című festményen keresztül mutatta be műve gondolati hátterét
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
– A könyvbemutatón hamar átesünk: ez itt a könyv – mutatta a nézőtér felé könyve borítóját a rendezvényen Kincses Zoltán, majd sorra válaszolta meg azokat az ilyenkor maguktól felvetődő kérdéseket, miszerint miért is választotta témaként Nimród király történetét, és vajon miért is épp ebben a meglehetősen kötött és nehéz irodalmi formában rögzítette mondandóját?
Témaválasztását néhány ismert, jelentős eposz megemlítése példáján indokolta meg (Zrínyi: Szigeti veszedelem, Vörösmarty: Zalán futása, Arany: Buda halála), hiszen az ily módon megénekelt történetek középpontjában rendszerint nagy tetteket végrehajtó, rendkívüli tulajdonsággal rendelkező hősök állnak, akiknek jelentőségteljes cselekedetei az adott közösség, nemzet, de többnyire az egész emberiség sorsára is kihathatnak.
– Nimród kellőképpen nagy formátumú személyiség, akit a bibliai Noé dédunokájaként, mint hatalmas vadászt ábrázol, így a történet Noétól kiindulva Nimródon át jut el a valamikori ősmagyarokig. Ugyanis minden nép igyekszik valamilyen eredetforrással igazolni a származását – magyarázta, és hogy főként a gyökerekhez való visszanyúlás fontosságaként választotta ezt a témát, mivel múltunk ismerete a jelenkori mindennapokban is támaszként szolgálhat.
A műfaj megválasztását az eposz szükséges kellékeinek felsorolásával indokolta, melyek a kötöttségen túl mintegy támpontot is jelentettek számára. Ugyanis valamennyi eposz egy rendkívüli hős vagy egy rendkívüli téma bemutatására vállalkozik, a mű elején a szerző felsőbb hatalmaktól kér segítséget műve megírásához (invokáció), majd egy-két mondatban összefoglalja, és mintegy előre vetíti annak rövid tartalmát (propozíció), melynek elindítását (expozíció) nagyon hamar az események közepébe vágása (in medias res) követi, hogy aztán rátérhessen minden eposz jellegzetes seregszemléjére, szereplőinek bemutatására (enumeráció), és egy beteljesedő jóslat (anticipáció) által indítsa útnak hősét.
A szeghalmi Péter András Gimnázium egykori magyartanára rutinos előadói stílusban tartotta ébren közönsége érdeklődését, eposzát pedig két segítőtársa bevonásával tárta közönsége elé. Míg Gulyás Erika részleteket olvasott fel a műből, Kovács Ágnes az olvasás mellett a történet hangulatának fokozása vagy épp oldásaként éneklésével nyűgözte le a publikumot.
A „Nimród király – avagy Egy nemzet születése” című eposz gondolati hátterét az „Emese álma” című festmény elemzése is segítette, amely – csakúgy, mint a szerző korábbi munkáinak – e mostani könyvborító készítőjének keze munkáját dicsérte.
Az est során Kincses Zoltán a történelem során vívott emlékezetes csaták, valamint a nyelvi gyökerekre vonatkozó összefüggések ismertetésére is kitért, és a közönségben felmerülő kérdésekre is készséges választ adott.
