Részlet a könyv borítójáról
Fotó: Gyulai Hírlap
Kereskényi Miklós néhány héttel ezelőtt megjelent könyvében (A gabonafélék termesztése és a kilenced szedése a gyulai uradalomban, 1730-1737) a megye öthatodára kiterjedő Harruckern uradalom falvainak gabonatermelését vizsgálja az újratelepedés (1711) utáni évtizedekben. A korabeli Békés vármegye tizennyolc települése mellett néhány Zaránd megyei falu (Elek, Székudvar, Gyulavarsánd) termelését is tárgyalja. (A falvakat, a könyv mellékletében, Paulovics András korabeli, élvezhető nagyságú, színes térképe mutatja.)
A szerző ezúttal nem a hagyományos történészi megközelítést választotta, hanem a történeti statisztikai módszer nyomvonalát (is) követve adatgazdagon, sok esetben elsőként közöl az egyes településekre és az uradalom egészére vonatkozóan számszerű, viszonylag megbízható, a termelés nagyságára, a gabonatermelés belső szerkezetére, a termelő körzetek elhelyezkedésére stb. vonatkozó adatokat és megállapításokat.
A szerző a regionális szintű megközelítést finomítja, mivel az egyes településekkel, valamint a településekben összeírt mintegy hatezer parasztgazdaság átlagát véve, az átlagos parasztgazdasággal kapcsolatban számos érdekes, teljesen újszerű megállapítást tesz.
A szántóföldi növénykultúrák mellett, elsőként a megyei szakirodalomban, számba veszi a kerti vetemények termelését, s annak sokszínűsége talán meglepi az olvasót is.
Kereskényi Miklós könyvének bemutatója január 26-án 17 órától lesz a gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban. A szerzővel Erdész Ádám, a Békés Megyei Levéltár igazgatója beszélget.
(Kereskényi Miklós: A gabonafélék termelése és a kilenced szedése a gyulai uradalomban (1730–1737). Közlemények Békés megye és környéke történetéből 12. Szerk.: Erdész Ádám. Gyula, 2015)
