Czeglédi Katalin énekművész a gyulai erkel ferenc emlékházban
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
– Bár már tartottunk az Erkel Ferenc Emlékházban zenés rendezvényeket, de olyat, ami könnyedebb hangvételű és nem szigorúan évfordulókhoz kötődik, még nem. A téli időszakban ezentúl ide is szeretettel várjuk vendégeinket, akiknek ilyenkor arra is lehetőséget biztosítunk, hogy a koncert kezdete előtt vagy annak befejezése után a múzeumban is szétnézzenek – mondta el a Gyulai Hírlap érdeklődésére a Gyulai Kulturális és Rendezvényszervező Nonprofit Kft. képviseletében Illikné Kukla Ildikó.
Bakné Kocsis Beáta hegedűművész
Így az Erkel Emlékház tanteremnek berendezett emlékszobájában megtartott hagyományteremtő koncert első előadóiként Czeglédi Katalin énekművész és Bakné Kocsis Beáta hegedűművész lépett az ezúttal pódiumként szolgáló katedrára, hogy a tábla és a tanári asztal között állva szórakoztassák a padsorokban helyet foglaló közönséget.
A műsorra nagy szeretettel készülő előadók egymást váltva mutatták be az erre az alkalomra összeválogatott szerzeményeket, egy-egy produkció felvezetéseként mesélve a szerzőről, a mű keletkezési körülményeiről, a szakma által odaítélt jutalmakról vagy épp a dalokhoz fűződő személyes viszonyulásukat osztva meg a jelenlévőkkel.
A sort Bakné Kocsis Beáta nyitotta, aki a Rómeó és Júlia Zeffirelli által rendezett filmfeldolgozásának Nino Rota által szerzett leghíresebb betétdalát játszotta el hegedűn. Ezt követően Czeglédi Katalin lépett a katedrára, aki a Walt Disney által népszerűvé tett Pocahontas című meséből Alan Menken és Stephen Schwartz szerzeményét, a Szél dalát énekelte el.
Nino Rota zenéinél maradva a hegedűművész ezúttal a Keresztapa című filmhez szerzett leghíresebb zenei részletet mutatta be szelíden, játékával épp olyan plusz töltetet adva az estnek, mint amilyennel az olasz zeneszerző erősítette meg a filmet. Ő az erre az alkalomra összeállított repertoárral biztosra ment, a legismertebb filmek legnépszerűbb dalait játszotta, Czeglédi Katalin annál merészebben válogatott, hisz a műfajok közti kalandozásra is vállalkozott. Andrew Lloyd Webber Macskák című musicaljéből az Éjfélt mint személyes nagy kedvenceként konferálta fel, majd az énekesnő az operett világába is elkalauzolta a jelenlévőket: a szegedi születésű és ügyvédnek tanult, ám operett szerzőként ismertté vált Huszka Jenő Lili bárónőjéből énekelve már hangja jól ismert magasságait is megcsillantotta.
Lágyan szólt a hegedű a Volt egyszer egy vadnyugat című film leghíresebb dalánál, majd az este során még Ennio Morricone műveinél maradva A Profi világslágere is elhangzott. A tanterem oldalsó hangszóróiból szóló zenei alap kellemes hangerejű támasztékot nyújtott a hegedűnek éppúgy, mint a széles skálát megjáró éneklésnek, roppant barátságos hangvételű, intim közegű házikoncert-hangulatot teremtve.
A zenei tanulmányait Ligeti Györgynél kezdő Oscar- és Golden Globe-díjas filmzeneszerző, James Horner művei közül (A bolygó neve: Halál, A rettenthetetlen, az Avatar, a Titanic stb.) ezúttal a Titanic címadó dala hangzott el, majd a hegedűn bemutatott művek sorának zárásaként a John Williams szerezte Schindler listája című film zenéjéből következett egy részlet, ami Bakné Kocsis Beáta számára azért is különösen kedves, mert eleve erre a hangszerre íródott.
Énekben az operetteknél maradva az épp aznap születési évfordulós Kálmán Imre Marica grófnőjéből hangzott el egy részlet, majd a kereken egy órás műsor a Csárdás királynőből hozott Szilvia belépőjével zárult.
A közönség lelkes tapssal jutalmazta az élményt, majd a múzeum kiállítási anyagát tanulmányozta ráérősen.
