Jókai anna a gyulai mogyoróssy jános városi könyvtárban
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
A könyvek országos ünnepének gyulai programsorozatát dr. Görgényi Ernő polgármester nyitotta meg, aki úgy fogalmazott: „A könyvhét valójában nem is a könyvekről, hanem elsősorban azok alkotóiról szól.” A városvezető köszöntőjében arról is beszélt, hogy az olvasók számára mitől is érdekes egy ilyen alkalom.
Dr. Görgényi Ernő: Nem véletlen, hogy a gyulaiak számára fontos ez a programsorozat
- Mi, olvasók kíváncsiak vagyunk az írókra, a költőkre. Érdekel bennünket a személyük, és személyes találkozásaink alkalmával bízunk abban, hogy kicsit közelebb jutunk műveik megértéséhez. De van egy alkotói nézőpont is, ami szintén érdekes kapaszkodó, hogyha arra a kérdésre keressük a választ: mivégre a könyvhét? Engem is régóta foglalkoztat a kérdés, hogy vajon hogyan érzékeli és értékeli egy szerző a közönségét. És milyen hatással van rá a kettejüket elválasztó távolság – fejtette ki dr. Görgényi Ernő.
A városvezető Supka Gézáról is említést tett, hiszen ő volt az, aki már 1927-ben megfogalmazta kívánalmait, miszerint: „az évnek egyik napján az ország minden városában és falujában könyvnap rendeztessék”. A polgármester hangsúlyozta, nem véletlen, hogy a gyulaiak számára fontos ez a programsorozat, hiszen: „Gyula, a magyar kultúra városaként jelentős kulturális hagyományokkal rendelkezik, és olyan ma is pezsgő kortárs irodalmi élettel, melyhez hasonlóval kevés hasonló méretű település büszkélkedhet.”
A találkozó a Jókai Anna-életműsorozat új interjúkötete után a Válaszoltam címet viselte, de az est folyamán az írónő egyéb műveiről, így a Ne féljetek című sikerkönyvéről, valamint a készülőben lévő memoárjáról is szó esett. Az alkotói munka kapcsán Jókai Anna elmondta: „Nemcsak művészkedés az irodalom, hanem a segítségnyújtás egy különleges formája. Semmit nem ér az irodalom, hogyha rejtvényirodalom lesz belőle, amit ugyan meg lehet fejteni, de sok értelme nincsen, mert se boldogobbak, se okosabbak, se nyugodtabbak nem leszünk általa. Én abban hiszek, hogy olyat kell írni, ami megragadja a másik ember lelkét.”
Jókai Anna a világ néhány bosszantó jelenségéről is kifejtette véleményét. Elsők között a nyitottságról beszélt, ami szerinte az erények non plus ultráját jelenti manapság. A téma kapcsán az írónő felidézte azt az élményét is, amikor „nyitott személyiség” címszó alatt egy pucér lantművészt látott a televízióban, aki ráadásul bogarakat evett. „Nem lenézés fogott el, hanem részvét.” – fűzte hozzá Jókai Anna, aki szerint nem szabad mindenre nyitottnak lennünk, hiszen ha vigyázunk anyagi javainkra, akkor miért épp a lelkünk hagyjuk kifosztani?!
Egy újabb témát pedzegetve az írónő elmondta, szerinte a szinglik azok az emberek, akik nem is akarnak párt találni maguknak, ez viszont nem követendő életforma. Mint kifejtette, egyszer mindenki rájön arra, hogy egyedül élni a legborzasztóbb dolog a világon. Ebben a pontban Jókai Anna azt is megemlítette, hogy mennyire traumatikus az a pillanat, amikor észrevesszük, hogy öregszünk. Például amikor egy nő ráébred arra, hogy az állványról kiabáló kőművesek már nem az ő, hanem a lánya szépségében gyönyörködnek.
Jókai Anna: A nyugati élet mókusketreccé alakult
Jókai Anna arról is beszélt, hogy a Föld különböző féltekéin az élet különféle esszenciái nyilvánulnak meg. A legtöbb szenvedés délen van, északot viszont a finom, elegáns, hideg gazdagság jellemzi. Keleten egy olyan filozófiai gondolkodás él, mely teljes nyugalmat sugároz, és mely szerint nem kell törődni semmivel – „szicsasz”. A nyugati élet pedig mára mókuskerékké alakult.
- Ebbe a mókuskerékbe beraktak egy kis mogyorót, vagy szalonnadarabot és minket be, mint a mókust. És mi szaladunk, futunk, de csak a szagát érezzük annak, amit el akarunk érni – fogalmazott Jókai Anna.
Az írónő Európával kapcsolatos gondolatait is elénk tárta, mivel úgy véli, hogy a kontinens nem teljesítette spirituális küldetését.
- Fölkészítették arra az emberiséget a szellemi hatalmak, hogyha újra bekövetkezik egy világkataklizma, akkor legyen egy olyan Európa, amely olyan lesz, mint régen a Noé bárkája, amely Ararát-hegyévé válik, ahol megjelenhet a szivárvány, és jön majd újra a galamb az olajággal a csőrében. Ezért jött létre Európa. Hogy megvédje az emberiséget a pusztulástól. Ehelyett átvette azt, amit nem kellett volna: ma Európában a pénz az úr – fejtette ki a művésznő.
Utolsókként az élet, a hit és a spiritualitás volt a téma. Jókai Anna elárulta, Istentudó embernek vallja magát, és minden porcikájával érzi, hogy semmi értelme nincs megszületnünk sem, ha a halálunk pillanatában minden eltűnik. Ha viszont ezt nem tudjuk, akkor keservesek lesznek utolsó óráink. Épp ezért ő minden erejével azt keresi, hogyan lehetne közelebb vinni ehhez a tudathoz az emberiséget.
- Egy olyan spirituális érzetet kell magunkban kialakítani, ami nemcsak a materiális valóságra vonatkozik, de nem hanyagolja azt el. Hiszen azért születtünk a Földre, mert itt kell a feladatot teljesíteni. Az nem hívő ember, aki egész nap a templomban ül, és ha kérsz tőle valamit, azt mondja, hogy nem érek rá, mert megyek a misére. Az igazi az, amikor egyszerre éled a hitedet, és ugyanakkor a másikkal is törődsz. Ez az úgynevezett spirituális realizmus – zárta gondolatait Jókai Anna.
A 86. Ünnepi Könyvhét és 14. Gyermekkönyvnapok további programjairól itt olvashatnak.
