Kiállításon mutatja be alkotásait Andruska Anna, a Harruckern János Közoktatási Intézmény Alapfokú Művészeti Iskolájának művésztanára, valamint növendékei a Százéves (Reinhardt) Cukrászda galériájában. A pedagógus olaj és akvarell munkáit, valamint tanítványainak vegyes technikákkal készült képeit illetve plasztikáit a témák és a gondolatiság sokszínűsége jellemzi. Andruska Anna munkája során ép és sérült fiatalokkal is foglalkozik, az általános iskolás korosztálytól kezdve a középiskolásig. Közös tárlatukon látható diákmunkák az első és a másodéves fiatalok munkáiból adnak egy kis ízelítőt.
A Harruckern János Közoktatási Intézmény nevében a február 23-i megnyitón Gyalog László köszöntötte a picinyke galériában egybegyűlt vendégeket. Az igazgatóhelyettes elmondta, az iskola 6-22 éves korig biztosítja az alapfokú művészetoktatást a gyulai mentőállomás melletti alkotóműhelyben. Míg más általános illetve középiskolában csekély óraszámban van a diákoknak lehetősége értékteremtő képzőművészeti alkotófoglalkozáson részt venni, a Harruckernben az alapfokú művészetoktatás heti négy órában történik, ahol többféle technikát alkalmazva kipróbálhatja tehetségét a tanuló.
A most bemutatkozó képzőművész pedagógust valaha oktatta Kukár István művésztanár is, aki ezúttal megnyitó beszédet mondott egykori tanítványa tárlatán. Hangsúlyozta, nehéz dolog bevállalni azt, hogy egy alkotó a tanítványaival együtt szerepeljen, mert egészen más dimenziót ad ugyanazon a helyen egy hatéves és egy felnőtt képzőművész munkája.
- Örömmel látom a sok alkotást. 12-13 éves korában az ember elfelejt rajzolni. Egészen egyszerűen azért, mert a közönség azt mondja neki: nem tudsz rajzolni. A reneszánszban kitalálták ezt az egy pontból, egy pillanatban megrajzolt világot, azóta elvárják a felnőttektől a fényképszerű rajzolást. De hát, miért kellene úgy rajzolni?! Anélkül is ki lehet fejezni magunkat. Száz évvel az avantgárd erre tér ki, és lebontja ezt a több száz éves vizuális terrort. Mindenki zsebében van egy szerkezet, amellyel képet tud rögzíteni, és ez kielégíti a vizuális igényét. És jó is, mert a kép olyan, mint a nagymama, nincsen neki három orra stb. A rajzolás egészen más dolog. Amit le lehet fotózni, azt ne fesd meg, hanem fotózd le. Amit nem lehet lefotózni, azt próbáljuk megfesteni, és abból lesz a jó festmény. Nekünk, rajztanároknak is ezt a gátat kell leküzdenünk a gyerekekben, hogy újra merjenek rajzolni, és egy új világot teremteni – fejtette ki Kukár István.
A Gyulai Hírlapnak Andruska Anna hangsúlyozta, a képzőművészet nem egy kevesek számára elérhető, „okkult” dolog, hanem egy nagyszerű örömforrás, és önmegvalósítási lehetőség.
- Elég szomorúnak érzem, hogy a közoktatásban jelenleg a vizuális kultúra tanítása nem kapja meg méltó helyét, holott egy alapvetően kép alapú információs társadalomban élünk. Az alapfokú művészetoktatás keretén belül lehetőség van a képnyelv, képi kifejezésmódok tudatosabb értelmezésére, megértésére, használatára. Még ha nem is kerül minden tanuló „rajzos pályára”, kinevelődhet egy művészetek és vizuális környezetkultúra iránt nyitottabb és fogékonyabb generáció – fogalmazott az alkotó tanár.
Andruska Anna szabadidejében is szívesen gyakorolja a festészetet, valójában emiatt végezte el a főiskolát is. Legkedvesebb eszköze az akvarell, emellett használ olajat is.
- Korábbi festészeti nyelvem még erősen naturális volt, mára ez változott valamelyest. Ma már nem feltétlenül a valóság objektív másolása a célom, hanem egy sokkal szubjektívebb és ezáltal talán mélyebb, elgondolkodtatóbb képi világ megfogalmazása – mondta a művésztanár.
Növendéke, a kilencedikes Patai Erzsébet Bernadett az idei tanév óta jár a művészeti iskolába. Több technikát is kedvel, de kedvence az akvarell. A tárlaton egy pasztellképét láthatják az érdeklődők.
A pedagógus és növendékeinek kiállítása március 14-ig látható a cukrászdában.
