Aki október utolsó estéjén a Mogyoróssy János Városi Könyvtárba igyekezve fanyalgott a hűvös idő miatt, Suhajda Szilárd beszámolóját hallgatva gyorsan elszégyellte magát, hisz az orrpirosító idő igazán semmiség a hegymászó általa megélt olykor -30 Celsius-fokos, végtagokat lefagyasztó hideghez képest.
A 8051 méteres magasságával a Föld 12. legmagasabb hegycsúcsának számító Broad Peak 2014 expedíciójáról szóló beszámoló nem csak az oxigénpalack nélküli csúcsra törés 17 napjáról szólt, hanem annak előzményeiről, fizikai-mentális felkészüléséről és lecsengéséről, sőt, Suhajda Szilárd képekkel és videókkal dúsított szellemes és magával ragadó beszámolója még a pakisztáni életképekbe és egy roppant hosszú, szó szerint rázós buszút kedélyállapot-változásaiba is bepillantást nyújtott.
A békéscsabai hegymászó a Kína és Pakisztán határán elhelyezkedő, 8051 méter magas Broad Peak – eredeti nevén K3, kínai neve Puluoatö feng, de a helybéliek Faichan Kangri néven is ismerik – hegycsúcsot a nagyváradi Varga Csabával a Magyar Karakorum Expedíció keretein belül a gyulai Dig-Build Kft. támogatásával hódította meg idén nyáron.
És bár minden 8000 méteres hegy meghódítása nagy feladat, a kalandoroknak itt számos szélsőséges helyzettel is számolniuk kellett. Budapestről török átszállással érkeztek Pakisztánba, a magasság folyamatos emelkedése pedig már a fővárost elhagyva érzékelhető volt számukra, és egyben az akklimatizáció részét is képezte. A Karakoram Highway-en Skardu-ig, onnan Askole-ig, majd a 4950 méteren fekvő alaptáborig jutva először csak a kánikula okozta gutaütés közeli állapotokkal, a szomjúságérzettel és a kőhullás veszélyével kellett megbirkózniuk, majd a 6400 méteren lévő 2-es tábor, a 7050 méteren lévő 3-as tábor elérése során pedig lavinaomlás, hideg, szél, oxigénhiány, kimerültség és álmatlan éjszakák sora várt rájuk.
Noha a Broad Peak meghódítása köztudottan nehéz feladat, hozzájuk az időjárás szinte mindvégig kegyes volt és a mászás alatt fizikailag ők is nagyon jó kondícióban voltak, így a csúcsot összesen 17 nap alatt, jó tempóban sikerült elérniük. A nagy pillanatra a pakisztáni idő szerint július 23-án szerdán, kora délután került sor hat másik hegymászóval együtt, ahol majdnem egy órát töltöttek el, fotókat és videókat készítettek, valamint a kilátásban gyönyörködtek. Az idő tiszta volt, a szél sem fújt, így a nem csak a Karakorumban lehetett mindent látni, de Indiába is átpillanthattak. Lefelé a 4-es táborban, 7400 méteren éjszakáztak, és csütörtök hajnalban indultak el az alaptáborba, ahová helyi idő szerint este 7 óra körül érkeztek meg.
A Mogyoróssy János Városi Könyvtár Simonyi-olvasótermében tartott, a felfokozódott érdeklődés hatására közel kétórásra nyúlt beszámolójában Suhajda Szilárd a hegymászás valamennyi oldaláról képet adott a motiváltságtól kezdve a külső-belső élményekig, így az út önmegvalósítást betöltő szerepéről is.
- Egyszerre vesz körül a Minden és a Semmi, a teljesség és az üresség. És mindazon csoda által, ami a szemed elé tárul, minden nehéz lélegzet, minden újabb lépés közelebb visz saját magad teljesebb megismeréséhez. Nem csak az ismeretlen és a világ felfedezését jelenti odafent lenni: önmagad megismerését is. Az ember elvész, és magára talál: a test és lélek új állapotai ismerhetők meg. Újjáértelmeződik múlt, jelen és jövő. Újjászületsz – vallotta a hegymászó.
A szemléltetést igazán teljessé téve az előadás végén Suhajda Szilárd néhány ruhadarabot és túraeszközt is bemutatott - ezeket a közönség egy vállalkozó kedvű tagja magára is ölthette -, majd a hozzá érkező kérdések özönét is készségesen megválaszolta.
A Broad Peaket először 1957-ben mászta meg egy osztrák expedíció. A magyarok közül 2000. július 31-én Ács Zoltán és Mécs László, majd 2007 augusztusában Csollány Katalin, Erőss Zsolt, Sterczer Hilda, Ugyan Anita jutott fel az igen meredek és viszonylag hosszú, 8000 méter fölötti magasságú csúcsgerincen megközelíthető csúcsra.
