Széri-Varga Géza a Magyar Képzőművészeti Főiskolán végezte tanulmányait. Mestere Borbás Tibor, Mikus Sándor és Somogyi József volt. 1976-ig Komáromban, 2002-ig Békéscsabán élt, jelenleg Csobánkán lakik és dolgozik. Tanított a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnáziumban, majd az Evangélikus Gimnázium és Szakközépiskolában, 2004-től a budapesti Képző- és Iparművészeti Sazkközépiskola pedagógusa. Különböző művészeti pályázatokon több mint 30 díjat nyert el. Művei az ország jelentős közgyűjteményeiben, köztük a Magyar Nemzeti Galériában is megtalálhatók. A közelmúltban átadott jelentős alkotásai a Bibó István szobor, a Kitelepítettek emlékműve és a Katinyi mártírok emlékműve Budapesten.
- A mai naptól városunk olyan köztéri művészeti alkotással gazdagodik, amelyet valamennyien magunkénak érezhetünk, mert közös múltunkra emlékeztet, városunk, térségünk és nemzetünk történetének olyan fejezetére, amelyre valamennyien büszkék lehetünk. Mától olyan személyiség szoborba öntött tekintete vigyázza városunkat, akit – életpályája alapján – valamennyien példaképül választhatunk. Bodoki Károly szobra ráadásul ideális és egyben szimbolikus helyre került, arccal a gyulai várat egykor átkaroló Körös-meder felé, háta mögött a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság épületével. Ténykedésének köszönhető ugyanis, hogy a folyó ma már nem látható innen, az igazgatóság gyökerei pedig – az épület eredeti, takarékpénztári funkciójában is – ezer szállal kötődnek hozzá – emlékeztetett avatóbeszédében dr. Görgényi Ernő polgármester.
A városvezető méltatása során elmondta, hogy Bodoki tevékenysége folytán 1855 és 1861 közötti időszakban a Körös-vidéken 226 kilométer töltés épült, valamennyi folyószakaszon munkába vették a még hiányzó átvágásokat, elkészült a Gyula-békési nagycsatorna, jelentős munkát végeztek Bakonszeg-Szeghalom, valamint Szalárd és Kismarja között az Új-Berettyó medrénél is. Mintegy 7,4 millió köbméter földmennyiséget mozgattak meg és a Kis-Sárrét lecsapolását leszámítva minden, ma is időtálló munka megkezdődött.
- Bodoki Károly szobra ideális és egyben szimbolikus helyre került. Reményeink szerint a háza mögött álló épület még nagyon sokáig szolgálhat a vízügyi igazgatóság otthonául, viszont lehet, hogy néhány éven belül a bronzba öntött tekintet ismét a „Körösök” felé nézhet majd. Bodoki életműve nemcsak megóvta a várost az árvizek pusztításaitól, de egy élő Körös-medret hagyott számunkra, amely átszeli városunkat, amely nélkül biztosan nem lehetnénk az a romantikusan vonzó kisváros, amely mára Magyarország egyik leglátogatottabb turisztikai célpontja. És ha a terveink sok munkával és összefogással tettekké válhatnak, akkor megvalósítjuk azt a programot, melynek során a vár és a kastély ismét szigeterődként uralja majd Gyula történelmi szívét, melyet újra ezüstkoszorúként fon majd körbe a Fehér-körös – szabályozott – vize – mondta a polgármester.
A Bodoki-szobor megalkotásának ötlete először a vízügyi bemutatóhely, a Tájvízház berendezése kapcsán merült fel. Az igazgatóság ekkor egy, a belső térben elhelyezendő mellszoborról szövögetett terveket, majd a 200. évforduló közeledtével merészebbet álmodtak: egészalakos szobor felállítását tűzték ki célul. Dr. Görgényi Ernő támogatásával egyenes út vezetett a Bodoki Emlékbizottság 2012. október 15-ei megalakításához. Az emlékbizottság pályázatot írt ki a szoborterv elkészítésére.
- Az adománygyűjtéssel és a szobor megvalósításával töltött szűk másfél év igazán megerősítő, hitet adó volt. Jó érzés látni, tapasztalni, hogy igenis, a jó ügyek mellé készek úgy a magánemberek, mint az intézmények, szakmai szervezetek, vállalkozások odaállni és összefogással a korábban irreálisnak tetsző álmok is valóra válthatók. (…) Véleményem szerint a szobor egyfajta szimbolikus jelentéssel is bír. Bodoki Károly személyén túlmenően annak a vízmérnöki szakmának is emléket állít, amely Gyulán a 19. század közepétől folyamatosan jelen van – hangsúlyozta Bak Sándor, s köszönetet mondott mindazoknak, akik támogatták a szobor elkészítését.
Széri-Varga Géza szobrászművész Bodoki Károly alakját az ember- technika- természet hármas egységében idézi meg. A szobor anyaga bronz, a sásból felszálló gém anyaga kő, a mű teljes magassága 190 cm. A bronz és kő alakok kompozíciója szabálytalan formájú lapos kövön ál.
Az avatási ceremónia Baráth János református lelkipásztor és Kovács Péter katolikus plébános áldásával, valamint a Gyulai Royal Dixileand Band műsorával zárult.
