Márciust meghatározza a böjt, mely szinte egyidős az emberiséggel. Már az ókorban is böjtöltek, hogy kiengeszteljék a haragvó isteneket, de böjtöltek egészségügyi szempontból is, hogy növekedjen a szervezet ellenálló képessége.
A különböző vallásokban más és más böjtölési szokások alakultak ki:
A zsidó vallásban elsősorban a bűnbánat és a gyász napján tartanak böjtöt, a muzulmánok Ramadan idején, a katolikusok pedig karácsony előtt, adventkor és húsvét ünnepe előtt, Krisztus feltámadását megelőző negyven napon keresztül.
A Hamvazószerda és Nagypéntek közötti időszakot, egykor szigorúan megtartották. Manapság böjtös napnak csak a hamvazószerdát és a pénteki napokat tartják meg. Vagyis, ezeken a napokon nem lehet húst fogyasztani és jól lakni is csak egyszer lehet.
A mértékletes evés igazoltan meghosszabbítja az élettartamot, de előnyös hatásúak a teljes ételmegvonással járó rövid böjtök is.
Friss kutatások szerint az éhes ember gyomrának falában a grelin elnevezésű hormon termelődik, amely hatást gyakorol a szívre és az érrendszerre is. A hormon hatására a szervezet egyfajta takarékos üzemmódra áll rá. Lassabban ver a szív, mérséklődik a vérnyomás. Az éhezés együtt jár a szervezetünk által tárolt mérgek felszabadulásával is. A májban gyakorlatilag minden zsírban oldódó méreg felhalmozódik, és amikor a testzsír már lebontásra került, és megkezdődik a májban lévő zsírok bontása is, ezek a mérgek felszabadulnak.
A túl hosszú koplalás azonban nem ajánlott, mert egy-két nap után a bélbolyhok elkezdenek sorvadni. A szervezet már néhány napos ételmegvonás esetén megkezdi a tartalékai lebontását. Legelőször a zsírt, mert szervezetünk azt képes a legkönnyebben nélkülözni. Ha elfogynak a zsírraktárok, következnek az izmok és más fehérjék. A harmadik lépcsőben a csontok leépítése történik, utolsó lépésként pedig az idegrendszer és az agy kerül sorra.
Nevezhetjük „böjtnek” azt is, ha kevesebbet eszünk, mint máskor. Könnyen betarthatók a zöldség- és gyümölcsnapok is.
Népi konyhaművészetünkben jellegzetes böjti ételnek számított a cibereleves, a korpából készült savanyú leves, a tejleves, túrós vagy mákos tészta, különböző aszalt gyümölcsök, tojás, halételek és sóban főtt bab.
Répasaláta almával
3 db nagyobb sárgarépa
2 db alma
2 evőkanál darált dió
citromlé
A sárgarépát vastagabbakra, az almákat vékony cikkelyekre vágjuk, és az egészet jól elkeverjük. Megszórjuk darált dióval, és citromlével ízesítjük.
Energia: 340 kcal
Fehérje: 7 g
Zsír: 11,4 g
Szénhidrát: 47,4 g
Cibereleves
4-5 gerezd fokhagyma,
1 pohár tejföl (20/12%)
1 dl tej
fél citrom
liszt
Felteszünk kb. 1,5 liter vizet főni, majd hozzáadunk 4-5 gerezd apróra vágott, vagy zúzott fokhagymát. Felforraljuk, majd egy evőkanál liszttel elkevert tejjel és tejföllel behabarjuk. Fél citrom levével ízesítjük, majd lassú tűzön átmelegítjük.
Energia: 628/499 kcal
Fehérje: 16,2/16,3 g
Zsír: 39,4/25,4 g
Szénhidrát: 3,8/54 g
Ez nagyon olcsó leves, kb. 150-200 Ft.
Egészségükre!
