Jubileumi emléküléssel ünnepelte Gyula városa a városi futballtörténelem 100. évfordulóját ma délután a városháza dísztermében. A gyulai fociünnepet az Aranycsapat góljaival, közte is a magyar-angol 6:3 meccs felidézésével indították a szervezők, majd néhány perces diavetítéssel elevenítették fel a hatvan évvel ezelőtti londoni sikeres mérkőzés eseményeit. Dr. Görgényi Ernő polgármester megnyitó gondolatait követően az elhunyt barátokra, egykori híres labdarúgókra egy perces néma főhajtással emlékeztek a résztvevők. A program részét képezte Kurta János és Kurtáné Cselei Ágnes 100 éves a magyar labdarúgás című könyvének bemutatója, a meghívottak - Steigerwald Ernő létesítményvezető jóvoltából - megismerkedtek a Grosics Gyula Labdarúgó Akadémia tevékenységével. A továbbiakban Csonka János a játékvezetésről és játékvezetőkről beszélt, majd a gyulai focitörténelemről id. Megyebíró János, Arató Lajos és Dobi Róbert tartott előadást. A múltidézés mellett a jelen eseményeit és a helyi foci jövőjét Galbács Mihály alpolgármester, a Gyulai Termál FC elnöke és Szentléleki Béla edző ecsetelte. Az ünnepség fényét az idős labdarúgók, egykori és jelenlegi kiváló sportolók, sportvezetők köszöntése emelte.
- Nagyon fontos dátumhoz érkezett a gyulai foci élete, hiszen 100 évvel ezelőtt 1913-ben alapították meg az egyesületet. A konferencián Kurta Jánosnak és feleségének megköszöntük, hogy dokumentálták az eseményeket. Arra törekedtünk, hogy az elmúlt évszázad focistáival, a mai futballistákkal, bírókkal, edzőkkel együtt ünnepeljünk. Jelenleg 300 fiatal igazolt labdarúgó gyermek van Gyulán. Az önkormányzatnak és az egyesületnek is az a küldetése, hogy minél több fiatal mozogjon és a sport szeretete egészen felnőtt korukig végigkísérje őket – nyilatkozta a Gyulai Hírlapnak Gajda Róbert alpolgármester, országgyűlési képviselő.
Jenei Kálmán, az 1973-ban összevont gyulai sportegyesületek akkori titkára már negyven évvel ezelőtt is szívügyének tekintette a gyulai labdarúgást. Azóta is szinte minden meccsen kint van, sőt tudósításait is olvashatja a megye lakossága. Lapunk kérdésére elmondta, akkoriban bizony 2000-3000 ember is látogatta a meccseket.
- El kell ismerni, ma már az embereknek kevesebb idejük van, tehát nem csak a minőségi foci hiánya csökkentette a nézőszámot. Az 1998-99-es bajnokságon a gyulai csapat majdnem felkerült a magyar labdarúgás második élvonalába. Mi kellene ahhoz, hogy a régihez hasonló színvonalú legyen a gyulai futball? Nehéz kérdés. Ugyanúgy nehéz megválaszolni, mint azt, hogy mi kellene ahhoz, hogy a magyar labdarúgás újra világszínvonalon működjön. Országos és vidéki szinten is morális problémák vannak és pénzvezérelt a szakág – vélelmezte a Gyulai Hírlap felvetésére Jenei Kálmán.
