Nemrég az édesítőkről írtam cikket, de most, hogy itt a hideg idő és közeledik a karácsony, a méz szezonja is elérkezett.
A mézelő méh által gyűjtött nektárból (vegyi átalakulás és sűrítés után), pörgetéssel nyerhető ki a körülbelül 4/5 rész cukorból, és 1/5 rész vízből álló jellegzetes ízű és illatú méz.
A méz valószínűleg az egyik legősibb táplálékunk, hiszen i. e. 15-12 ezer évvel ezelőtti spanyolországi barlangfestményen az ősember megörökítette a fára mászó és dongó méhek között edénybe mézet gyűjtő embert. A méhészkedés tudományát Hellász lakói, a görögök fejlesztették magas fokra, tőlük tanulta meg Róma, majd később egész Európa. Az ókori Egyiptomban a méz ugyanazt a szerepet töltötte be, mint ma a modern gyógyászatban az aszpirin. A legnépszerűbb gyógyszer volt, balzsamként kenték vele a sebeket, fekélyeket, melyek a méz baktériumölő hatásának köszönhetően nem fertőződtek el. A római gladiátorok is szívesen fogyasztották, hogy növeljék erejüket. A görög mitológia szerint a méz csodatévő hatása legfőképpen az, hogy a látást világosabbá teszi. A Korán, a muzulmánok szent könyve a könnyen emészthető, sebtisztító, nyákoldó mézet hatékony gyógyszerként említi. A méh által termelt méznek, mint édesítőszernek és viasznak, mint a gyertya alapanyagának a XVIII. század elejéig alig volt versenytársa.
A méz a természet egyik csodája. Kb. 190 tápanyagot tartalmaz: többek között (kalcium, foszfor, magnézium, nátrium, kén, jód, vas, réz, cink, mangán, stb.), vitamint (B1-, B2-, B3-, B5-, B6-, B12-, C-, A-, E- vitaminok). Szőlő- és gyümölcscukrot is tartalmaz, ezért magas a vércukoremelő hatása (glikémiás indexe), ami miatt cukorbetegeknek nem ajánljuk a fogyasztását. A méz fertőtlenítő, baktériumölő hatása is ismert. Ez, a mézben levő magas szőlőcukor (glukóz) és alacsony pH–tartalomnak, a szerves savaknak köszönhető. A mézben lévő hormonok óvják a vesét és a májat. Jótékony hatással van az emésztésre, egyszerre étvágyjavító és emésztést segítő hatású élelmiszer. Enyhíti a légúti betegségek tüneteit, felgyorsítja a fertőzések lefolyását. Epe- és hasnyálmirigy megbetegedéseknél is sikerrel alkalmazható. Néhány mézfajta eredményesen csökkentheti a depressziót is. Külsőleg jó sebelzárást biztosít.
A méz felhasználási területe rendkívül sokoldalú. Önmagában is ízletes és kellemes élelmiszer. A konyhatechnológia felhasználja húsok sütéséhez, mártások, szószok készítéséhez is, de a legelterjedtebb mégis a süteményekben, teákban vagy gyógyteákban való alkalmazása. Célszerű tehát, hogy minden család élelmiszertárában legyen kéznél egy-egy üveg méz. Aki nem kívánja, vagy nem bírja a tömény édességet, az egy pohár vízben oldja fel a mézet, és egy kis citrom hozzáadásával kellemes és egészséges italt kap. A mézet ősztől kora tavaszig célszerű fogyasztani, mert védelmet biztosíthatunk vele a meghűléses megbetegedések ellen. Hazánkban sajnos lényegesen kevesebb az egy főre jutó mézfogyasztás, mint a világ más országaiban, pedig a magyar méz ízében és összetételében is a legjobbak közé tartozik. Olyan mézet vásároljunk, amelynek címkéjén szerepel a termék származási helye és a méhész neve.
Narancsos csirke (4 adag)
2 evőkanál méz
3 evőkanál mustár
1 egész csirke 8 részre bontva
2 lilahagyma
3 narancs
1 evőkanál olaj
1 kis csokor kakukkfű
2 dkg vaj/margarin
só
bors
A sütőt előmelegítjük. A mézzel elkevert mustárral átkenjük a csirkedarabokat, majd sózzuk, borsozzuk. A hagymát és a narancsot gerezdekre bontjuk, ügyelve arra, hogy a fehér, héj felőli részt teljesen eltávolítsuk. Egy sütőedényben összekeverjük az olajjal, majd megszórjuk az apróra vágott kakukkfűvel, és enyhén sózzuk, borsozzuk. A csirkedarabokat bőrös felükkel felfelé elrendezzük a hagyma- és narancsgerezdek között, majd a tetejükre 1-1 kocka margarint teszünk, és 35-40 perc alatt szép barnára sütjük. Párolt rizs mellé tálaljuk.
Energia: 2229 kcal
Fehérje: 285,4 g
Zsír: 78,4 g
Szénhidrát: 74,6 g
Jó étvágyat!
