Keresés


csak pontos egyezésekre
Keresés: oldalakon dokumentumokban, lapszámokban
Archívum
Gyulai Hírlap Archívum

Gyulai Hírlap - A gyulai Csordás-tanyán néztük meg a házi tartósítás lehetőségeit és praktikáit

Összes cikk - fent (max 996px)
  A  A  A 
GYULAI HÍRLAP • H. É. • HÍREK • 2013. szeptember 17. 09:00
A gyulai Csordás-tanyán néztük meg a házi tartósítás lehetőségeit és praktikáit
Csordás Józsefné: Ha valaki belekóstolt a saját kertjének ízébe, az soha többé nem kívánja meg a primőr árut
Egyre többen motiváltak abban, hogy saját kezük munkájával biztosítsák családjuk számára a zöldségeket, gyümölcsöket. Nem feltétlenül a szükség viszi rá az embereket a kiskertjük megművelésére, hiszen manapság mind anyagiakban, mind munkában nagyobb ráfordítást igényel a terményelőállítás. Mégis finomabb és egészségesebb a saját portéka. Ám a termő időszak hamar véget ér, és a betárolással és tartósítással is törődnünk kell azért, hogy munkánk ne vesszen kárba. Manapság kevés ingatlantulajdonos rendelkezik hűvös pincével, nyári konyhával vagy szellős padlással, ezért gondos tervezés és némi leleményesség sem árt javaink megőrzéséhez. A Gyulai Hírlap Csordás Józsefnéhez, a Tanyavilágban Élők Érdekvédelmi Egyesületének elnökéhez fordult tanácsért.
Készülnek a szemet gyönyörködtető savanyúságok. Fotó: Gyulai Hírlap - Hargittai Éva

– Aratni csak akkor tudunk, ha vetünk is – kezdte Erzsike, miközben a dunsztból előkerülő sárgaparadicsom-lével kínál. Mi saját zöldségeink magvait használjuk újra. Most is kint szárad a többféle paradicsom és paprika magja. Viszonylag kis területen sok minden megterem: a gyümölcsfák mellett zöldbab, borsó, burgonya, hagyma, sárgadinnye, többfajta paradicsom, almapaprika erős paprika – sorolta bőszen. – Emellett a természet ajándéka, mint a bodza is, finom élelmet ad, amennyiben okosan használjuk fel. Mindent nem rakhatunk üvegbe vagy fagyasztóba. A fagyasztónak egyébként sem vagyok híve. Talán csak a tök nem veszt az ízéből a fagyasztás során. A zöldbabot kis főzés után sós, citromleves forró vízzel öntöm fel, és mehet a száraz dunsztba. A hagymát és a burgonyát a kamra hátsó részében ládában tároljuk. Sokszor eszembe jut, hogy vissza kéne térni a régi módszerhez. Gyermekkoromban nagymamámék ástak egy vermet, megtöltötték szalmával, a közepébe egy csomag kórót tettek levegőztetőcsőnek, majd a krumplit elföldelték. A sárgarépát, zellert, petrezselyemgyökeret le lehet ereszteni a kút melletti aknába, hiszen a föld alatt nyolcvan centiméterrel már nem fagy. Szárítással is remekül lehet tárolni, például az előbb említett zöldségekből ételízesítőt lehet készíteni. Csak apróra kell reszelni a zöldségeket, megszárítani, és egy jól záródó üvegbe tölteni az aprólékot. A gyümölcsöket dzsemnek, gyümölcslének, befőttnek főzzük be, a maradék pedig mehet a cefrébe, így egy kis itallal is elláthatjuk a családot. A paradicsomból levet, szószt, pürét készíthetünk, lecsóalapot főzhetünk, és szintén száríthatjuk. A káposztából csalamádé lesz, és ami csak ínyünkre van, abból savanyúság lehet – sorolta a módszereket Csordás Józsefné.

Amint elkészülünk, már le is hullnak a fákról a levelek, és élvezhetjük munkánk gyümölcsét. De aki minigazdálkodásra adta a fejét, már soha többé nem fog hosszú időre hátra dőlni: a téli időszakban máris tervezgethetjük a következő évi vetésforgónkat, töprenghetünk a növénytársításokon és azon, hogy kis bio-ökogazdaságunkat hogyan fejlesszük tovább. Hiszen ha valaki belekóstolt a saját kertjének ízébe, az soha többé nem kívánja meg a primőr árut.

 

Fotó: Gyulai Hírlap - Hargittai Éva
Összes cikk - lent (max 996px)
+
+
+
+
A rovat friss cikkei
A Gyulai Hírlap legfrissebb cikkei
Cikkek keresése az online archívumban
Bannerfelhő (max 165px)