Ritkán fordul elő, de annál jobban esik, amikor ünnepi eseménnyel veszi kezdetét Gyulán a képviselő-testületi ülés. A március 15-ei ünnepi ülésen néhányan nem tudták átvenni városi kitüntetésüket, erre kerülhetett ma sor. „Gyula Városért” kitüntetésben részesült Szabó Anikó, a Segítő Kezek Idősek Otthona vezetője az intézményben és a város különböző közösségeiben kifejtett kiemelkedő tevékenységéért, illetve a Gyulai Vasipari Kft. kollektívája a magas színvonalon végzett szakmai tevékenységéért. A kitüntetéseket dr. Görgényi Ernő polgármester adta át az ünnepelteknek, a Gyulai Hírlap fotósa, Rusznyák Csaba pedig szép csoportképet készített az eseményről a díszteremben.
Az ülés ezt követően a megszokott medrében csordogált tovább. A napirendek témáit elnézve, amit újabb hattal egészítettek ki, nyilvánvaló volt, hogy egy hosszabb tanácskozás elé nézünk. E sorok írója délben két Sport szelettel lépett túl az ebéden. A 9 órakor kezdődő ülést 13 óra után zárta be a polgármester. S amire emberemlékezet óta nem volt példa, a március 28-ai ülésre mindenki télikabátban érkezett, tudniillik este még havazott Gyulán. A gyönyörű díszterem korszerűnek egyáltalán nem mondható légbefújós fűtési rendszerét a tanácskozás közben is be kellett kapcsolni a hideg miatt.
Ezúttal is interpellációkkal melegítettek be a képviselők. Durkó Károly (Gyulai Városbarátok Köre) az Id. Christián László Sporttelepen lévő futballpályák elnevezésére tett javaslatot. Mivel városunkban mindig meghatározó szerepe volt a focinak, ma is több mint ezer gyermek rúgja a bőrt szervezett körülmények között Gyulán, a sporttelep futballpályáit Horváth Károlyról, Portörő Gáborról és Varga Istvánról, a gyulavári futballpályát pedig Arató Lajosról javasoljuk elnevezni – mondta a képviselő. Véleménye szerint az A és B magyar válogatottban is játszó egykori gyulai focisták példaként állíthatóak az ifjúság elé, a névadó pedig fontos üzenet lehet a helyi sporttársadalomnak.
Dr. Görgényi Ernő (Fidesz) polgármester emlékeztetett arra, hogy korábban a névtelen sportlétesítmények városa volt Gyula, kezdeményezésére – a Sportszaktanácsadó Testület és a lakosság véleményének figyelembevételével – nevezték el a sporttelepet, a sportcsarnokot és a sportuszodát Gyulán. Egyetértett azzal, hogy a kiváló gyulai sportolóknak emléket kell állítani. Véleménye szerint a pályák elnevezése elindíthat egy olyan folyamatot, amely nem méltó ehhez a kezdeményezéshez. „Poénkodásba hajló cunami ne induljon el!” – mondta. A városvezető inkább emlékfalat és emléktáblákat állítana az eredményes gyulai sportolóknak.
Ha „poéncunami” nem is, de egy köhintésnyi vicc elsüttetett az ülésteremben Galbács Mihály (Fidesz) alpolgármester kárára, mint egykori remek balszélsőről és a róla elnevezett kapufáról. A képviselők végül úgy döntöttek, hogy a Sportszaktanácsadó Testület megvizsgálja mind a két felvetést.
Az ülésen Durkó Károly ismertette az Ewoldt Eliz unokájától kapott levelet. Gyula első okleveles óvónőjének, akinek óvoda is viseli a nevét városunkban, unokája azt kérte, hogy az önkormányzat vállalja át Ewoldt Eliz sírhelyének a megváltását, illetve a sír gondozását.
Dr. Görgényi Ernő rámutatott, hogy nagyon sok kiválóságot adott Gyula városa a közéletnek, jelenleg több mint nyolcvan köztiszteltben álló gyulai polgár sírját tartják nyilván. Az önkormányzat, mivel nincs rá pénzforrása, nem tudja átvállalni ezeknek a síroknak a gondozását. Példaértékűnek nevezte a Dobay család sírját, amelyet a leszármazottak gondosan ápolnak. Azonban polgármester szerint is megoldást kell találni ezekre a helyzetekre. Véleménye szerint önkormányzati intézmények és civil közösségek vállalhatnának fel ilyen jellegű közfeladatot.
Durkó Károly emlékeztette a városvezetőt arra, hogy a Gyulai Városbarátok Köre évek óta végez ilyen feladatot, Szilágyi István és Koszta Rozália sírját is a civil szervezet gondozza.
Dr. Ökrös István (Fidesz) interpellációjában arra kérte az önkormányzatot, hogy folyamatosan kísérje figyelemmel a Kulcs–Rákóczi–Szentháromság utcában a földkábelfektetést. Az utcában lakók attól tartanak, hogy a kivitelező nem állítja vissza a földmunkával érintett házak előtt a járdát és a kerteket. A jelentősen megnövekedett forgalom okoz gondot a Szentháromság utcában, esős időben sáros lével csapják fel a járművek a házak falát. A képviselő végezetül a Szent István utcában tavaly elültetett gömbhársak védelmében javasolta a támasztókarók rendbetételét, illetve új karók kihelyezését azokon a helyeken, ahol ez még nem történt meg.
Daróczi László, a Gyulai Közüzemi Kft. ügyvezető igazgatója megnyugtatta a képviselőt, munkatársai naponta ellenőrzik a földmunkát végző céget. A rossz időjárási körülmények miatt a kivitelező közterület-használati engedélyét meghosszabbították. Az ellenőrzések során figyelik, hogy az érintett kapubeállók, járdaszakaszok és az élőnövényzet is eredeti állapotába legyen visszaállítva. A gömbhársakhoz megrendelte a karókat a Gyulai Közüzemi Kft., áprilisban kihelyezik azokat – mondta Daróczi László.
Balogh Lajos (Kisgazda Polgári Egyesület) képviselő minden bizonnyal úgy gondolja, hogy tényleg három a magyar igazság, ezért három témával érkezett az ülésre. A Kisökörjárásban lévő erdőben illegális vadászat folyik, az emberek kizsigerelt dámvadtetemet találtak. A közelben lakók félnek kimenni az erdőbe, gyakran hallani lövéseket. Az Uhrin János utcából egy lakó azzal kereste meg a képviselőt, hogy félti a gyermekét, mert többször a háza körül lőttek.
Közvetlen a lakóövezet mellett elterülő 60 hektáros erdőben a Gyulavári Vadásztársaság tagjai tavaly októberben és novemberben a vadállomány gyérítése érdekében végeztek vadászati tevékenységet – mondta el válaszában Megyeri Sándor, a Gyulai Polgármesteri Hivatal osztályvezetője. A folyamatos vadgyérítésre azért lenne szükség, mert jelentősen elszaporodtak a szarvasok a Kisökörjárásban. Az orrvadászat viszont bűncselekmény, ezért jelezték a rendőrségnek az illegális kilövéseket. Az elszaporodott vadakkal azonban valamit kezdeni kell, hiszen élelemért rájárhatnak a környező kiskertekre, s jelentős károkat okozhatnak. A vadásztársaság egy körbekerített vadaspark létrehozását javasolta az önkormányzatnak.
Balogh Lajos második interpellációjában a Sánc utca végén lévő körgátra szabálytalanul felhajtó autósok ellen kért védelmet. Az utcában lakók arra panaszkodnak, hogy a körgátról lehordják az aszfaltos útra a sarat. Megyeri Sándor sorompó elhelyezését javasolta a védtöltésen, ezzel gyorsan és egyszerűen, illetve egészen olcsón orvosolható ez a kellemetlenség.
A képviselő harmadik témája a lakosok által szabálytalanul megépített járdákról és kapubejárókról szólt. Az Eminescu és a Vár utcából hozott példákkal színesítette mondandóját. Megyeri Sándor válaszából azonban az derült ki, hogy az egyik példa sántított picit, hiszen az említett apartman előtt kivételesen egészen jól szintezve építették meg az új járdát. A képviselő felvetése azonban nem csak jogos, hanem időszerű is volt, mivel jövő héten itt a várva várt tavasz, igaz annak egyelőre az esősebb arcával, de a jó idő sok lakost csábíthat arra, hogy átrakja a járdáját, és felújítsa a kapubejáróját. Ez egy nagyon örvendeset és tisztességes dolog, az önkormányzat is örülhet, ha szépül a közterület, de nem árt tudni, hogy a tavalyi évtől engedéllyel végezhetünk ilyen munkát. Ennek az az egyszerű oka, hogy jó szándékunk ellenére se áztassuk el csapadékvízzel egy rosszul megválasztott járdaszintezés miatt a szomszédokat, vagy még rosszabb esetben a teljes szomszédos utcát! A Gyulai Közüzemi Kft. munkatársai, a hivatalban történt bejelentésünk után, kijönnek, és beszintezik nekünk a járdánkat. Ezzel a segítséggel mindenki jól jár, s a járda is szép lesz.
Szabó Károly (Fidesz) Gyulavári és Dénesmajor önkormányzati képviselője garanciális útügyekről beszélt. Tette ezt nem első alkalommal. A képviselő biztosan vonzódik az utakhoz, hiszen legutóbb is úttal kapcsolatosan szólalt fel, akkor éppen a dénesi út járhatatlanságát ecsetelte. Joggal dühösek a vári emberek is, hogy a településrész számos utcájában tönkre ment az aszfaltút. A szennyvízberuházás kivitelezője sajnos hanyag munkát végzett. Öröm az ürömben, hogy 10+1 év garancia van ott az utakra. A Sade Kft. azonban nem nagyon akarja elismerni a műszaki problémákat. Megyeri Sándor azt mondta, újra egyeztetést kezdeményeznek a kivitelezővel, ha nem jutnak eredményre, a jog eszközével szereznek elégtételt. Az interpelláció azonban itt elfogyott, a képviselők nekiláthattak a napirendi pontok megtárgyalásának.
A tájékoztatók között dr. Görgényi Ernő többek között elmondta, hogy márciusra javult az önkormányzat pénzügyi helyzete. A működési hitelállomány 478 millió forintról 362 millió forintra csökkent. A fő napirendek között elfogadták Gyula Város Önkormányzatának 2013. évi közbeszerzési tervét. A testület jóváhagyta a városi belvíz- és csapadékvíz-elvezető rendszer, valamint a szökőkutak 2013. évi üzemeltetésére, karbantartására korábban megszavazott 17 millió forint keretösszeg felhasználását.
Az önkormányzati társaságok napja volt a mai. A testület előtt szerepelt a nonprofit kft.-k 2012. évi gazdasági beszámolja és az idei évre összeállított üzleti tervek. Minden napirendi pontot Galbács Mihály gazdasági ügyekért felelős alpolgármester vezetett fel. Képviselőtársaitól jó szándékú dicséretet is bezsebelhetett felkészültségéért. Szalai György például azt mondta, hogy Galbács Mihály jobban felkészült, mint a korábbi években. Gajda Róbert alpolgármester is hasonló véleménnyel volt az alpolgármester úrról. Akik a testületi üléseket a helyi televízión keresztül kísérik figyelemmel, ezúttal sokkal okosabban állhattak fel a képernyők elől, hiszen Galbács Mihály tényleg szép és kerek összefoglalókat mondott minden gazdasági társaságról. Természetesen az ilyenkor megszokott politikai pengeváltás is megtörtént a városvezetés és az ellenzék között.
Galbács Mihály egyebek mellett elmondta, hogy Gyula Város Önkormányzatának nyolc gazdasági társasága van, ebből kettő nem nonprofit kft. A hat nonprofit társágon keresztül számos közfeladatot lát az önkormányzat. A város 2013. évi költségvetése feladatfinanszírozásra épül, nullás hitelállománnyal tervezve. A gazdasági társaságoktól hasonló üzleti tervet várt el a tulajdonos. A feladatellátást minden kft. esetében megvizsgálták, a társaságokat érintő döntéseket gazdasági szempontok alapján hozták meg. A mezőgazdasági kft.-t az előző testületi ülésen szüntették meg, feladatait más formában látja el az önkormányzat, vélhetően hasonló sors vár a Gyulasport Kft.-re is, hiszen esetében 2013. évi üzleti tervet nem tárgyalt a tulajdonos. Lapunk információi szerint a gazdaságosabb intézményi formában látják el a jövőben a sportfeladatokat Gyulán.
Tételesen nem kívánjuk leírni az egyes gazdasági társaságok pénzügyi eredményeit, mivel a részletes gazadási beszámolok Gyula város honlapjáról letölthetők. Vegyük inkább sorba a képviselői véleményeket.
Szalai György, az ellenzék gazdasági szakértője, a likviditási adatok miatt, borús jövőt vizionált az önkormányzat nonprofit gazdasági társaságainak. Egyáltalán nem volt optimista a képviselő, aki korábbi cégvezetőként személyes tapasztalatokkal is bír. Véleménye szerint könyveléstechnikai kérdés, hogy a nonprofit cégek esetében mi minősül például vállalkozási bevételnek. Galbács Mihály ezzel nem értett egyet, Gyurcsány Ferencet idézve mondta viccesen, hogy nem változtatták meg apró trükkök százaival a könyvelést.
Leel-Őssy Gábor (Demokratikus Koalíció), ahogy tavaly ilyenkor is, az önkormányzati cégek privatizációjára tett javaslatot. Véleménye szerint magántőke bevonásával az önkormányzat kiadása csökkenne, a feladatellátás minősége pedig javulna. Idén is elmondta, hogy lélegeztető gépek tartják életben az önkormányzati cégeket, amelyek a piacon életképtelenek.
Nem meglepő módon dr. Görgényi Ernő polgármester idén sem tudott azonosulni Leel-Őssy képviselő véleményével és álláspontjával, de még csak a javaslatával sem. Ezúttal is elmondta, hogy a nonprofit cégek közfeladatokat látnak el. A közszolgáltatások, természetüknél fogva, nem tudnak nyereségesek lenni. Az önkormányzat azért alakította át a feladatellátás rendszerét, csinált az intézményekből nonprofit cégeket, hogy vállalkozási tevékenységgel csökkentésék az önkormányzati forrásokat. Hozzátette, hogy más önkormányzatok megpróbálkoztak a részleges vagy a teljes privatizációval, de nem volt életképes az a megoldás.
A viták hevében és közben azért szavaztak is a városatyák. Elfogadták a Gyulakonyha Nonprofit Kft., a Gyulasport Nonprofit Kft., a Gyulai Hírlap Nonprofit Kft., a Gyulai Kulturális és Rendezvényszervező Nonprofit Kft. 2012. évi üzleti beszámolóját, illetve a cégek (kivéve a Gyulasport Kft.-t) 2013. üzleti tervét. Az ügyvezetők idén pénzügyi jutalomban nem részesültek Gyulán. A munkáját azonban minden cégvezetőnek, illetve munkavállalónak megköszönte a képviselő-testület.
A Gyula és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás fenntartásában működő Egységes Szociális és Gyermekjóléti Intézményben a térítési díjtételek, valamint az egyszeri hozzájárulás mértékének megállapításáról rendeletmódosítással döntött a testület. Az emelés differenciált volt, az étkezés díja 5,5–6,9%-kal emelkedik, a bentlakásos intézményi díjemelkedés 5,4%-os. Jó hír, hogy a házi segítségnyújtás továbbra is térítésmentes.
A képviselő-testület elköszönt a Városi Tervtanácstól, amit 2007-ben hozott létre. Gazdasági döntés született, a tervtanács felszámolásával éves szinten 1,5 millió forintot spórolhat meg a város. Dr. Görgényi Ernő megköszönte az építészek munkáját.
Hosszas vitát és indulatokat váltott ki Gyula Város Képviselő-testületének mai ülésén az a 110 millió 197 ezer 784 forint összegű fizetési kötelezettség, ami a Gyulai Várfürdő Kft.-t terheli egy hosszú évek óta húzódó munkaügyi per végén. A képviselő-testületnek, hogy a várfürdőben jelenleg folyó fejlesztések, illetve a kft. működése ne kerüljön veszélybe, 60 millió forintot kell pumpálnia a többségi tulajdonban lévő önkormányzati cégbe.
A felszólaló képviselők mindegyike megdöbbenésnek adott hangot. Leel-Őssy Gábor egyenesen sorscsapásnak nevezte a kialakult helyzetet. Dr. Ökrös István úgy fogalmazott, hogy nehezen tud az ember szóhoz jutni a tények hallatán. Boros László Attila, a Gyulai Várfürdő Kft. ügyvezetője szerint is mindenkit mélységesen megdöbbentett a városban ez a bírósági ítélet.
Dr. Görgényi Ernő polgármester jogászként sem kívánta nyilvánosan minősíteni a bírósági döntést. Azt azonban elmondta, hogy a megyei munkaügyi bíróság hiába találta I. és II. fokon is jó erkölcsbe ütközőnek azt a munkaszerződést, ami alapján ezt a megdöbbentően nagy összeget ki kell fizetni, Budapestről nézve – utalt a Kúria 16 hónap után megszületett döntésére – ez nem ütközik jó erkölcsbe.
A napirend körül kialakult vitába jócskán keveredett politika is. Leel-Őssy Gábor, Durkó Károly és Szalai György vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte. A képviselők többsége azonban úgy gondolta, hogy politikai cirkusz helyett jogi és szakmai alapon kell megvizsgálni a kialakult helyzetet.
Dr. Görgényi Ernő szerint meg kell találni az ügy felelősét, aki miatt több mint 110 milliós fizetési kötelezettség terheli a várfürdőt. A Gyulai Várfürdő Kft. felügyelőbizottságára vár a feladat, hogy kiderítse, kit/kiket terhelhet büntető jogi vagy polgári jogi felelősség az ügyben. A felügyelőbizottság az áprilisi testületi ülésen számol be a vizsgálat eredményéről. Ennek függvényében dönthet jogi lépésekről az önkormányzat.
Gajda Róbert sajnálatának adott hangot, hogy Cséfán Lajos, aki korábban rendszeres látogatója volt a testületi üléseknek, nem volt jelen a teremben. Elmondta, hogy Cséfán Lajos igazgatósága alatt köttetett a munkaszerződés, a tulajdonosok tájékoztatása nélkül tette ezt meg az igazgató. Botrány, ami most történik, minden jó érzésű ember felháborodik ezen a 110 milliós kifizetésen.
A reklámból is tudjuk, nem igaz, hogy a régi jó dolgokból nem maradt semmi. A testületi ülés végére is maradt valami jó. Gyulán minden gyermek naponta 2 deciliter magyar tejet fogyaszthat el jó étvággyal az országos iskolatejprogramnak köszönhetőnek. Egészségükre!
