Az estet Dézsi János könyvtárigazgató vezette fel, aki köszöntőjében kifejtette: Gyula a Kultúra Magyar Városaként mindig figyelmet és gondot fordított arra, hogy megfelelő programokat kínáljon közönségének és az ideérkező vendégeknek. Mint mondta, ez idén sem maradt el, s egy városi kezdeményezés nyomán igen színvonalas repertoárt sikerült összeállítani a kora tavaszi időszakban.
A József Attila-díjas írót és költőt, aki már több alkalommal is megfordult Gyulán, a szintén József Attila-díjjal elismert irodalomtörténész, dr. Elek Tibor mutatta be és faggatta az este folyamán. A Bárka főszerkesztője bevezetőjében kiemelte: Orbán János Dénes egy fogalom. Az irodalomtörténész szerint a transzközép csoportosulás meghatározó alakja ellentmondásos figurája a kortárs magyar irodalomnak, hiszen egyesekből ájult csodálatot, másokból viszont őrült riadalmat vált ki.
Az író annak a ’90-es években indult erdélyi fiatal nemzedéknek a vezéralakja, amely nemcsak a kortárs erdélyi irodalmat rázta és rendítette meg, hanem kihatott az egész egyetemes magyar irodalomra is. Csoportjuk olyan, a ’70-es évek neoavantgárd irodalmából is ismert költői eszközöket, megoldásokat, esztétikai eljárásokat szintetizált, hozott összhangba, és vitt el a radikális formákig, mint a költészet depoetizálása, a hétköznapok poetizálása, a különböző esztétikai minőségek összhangba hozása, a nyelvi regiszterek keverése, a nyelvi drasztikum, valamint a trágárság és a szexuális, obszcén kifejezések irodalmias megjelenítése. Nemzedékük közérthetően és minél populárisabban próbált szólni a közönséghez, s igyekezett megértetni az olvasókkal, hogy az irodalom nem kötelező, hanem szórakoztató olvasmány.
Orbán János Dénes, aki meglehetősen fiatalon, 29 évesen kapta meg a József Attila-díjat, a gyulai könyvtárban legújabb köteteit mutatta be a közönségnek. Alkalmi mesék idegbeteg fölnőtteknek című könyve az utóbbi években született kacagtató történeteket tartalmazza, a szövegek egy része dr. Elek Tibor megrendelésére, a gyulai irodalmi humorfesztiválra készült. Az író megfogalmazása szerint könyve polgárpukkasztó kötet, amely rengeteg irodalmi allúzióval van tele. Találhatunk benne székely történetet, egy pikáns mesét Jessica Alba színésznővel, és olvashatunk benne a magyar költők fütyköséről is.
Az irodalomtörténésztől megtudtuk, egy 7-8 évvel ezelőtti beszélgetésük tanúsága szerint Orbán János Dénes úgy tekint magára, mint egy DJ-re, aki a különböző irodalmi szövegeket, műfajokat, regisztereket keveri. Az alkotó a sors különös játéka folytán immár az életben is DJ, a Bulgakov kávéház üzemeltetése és a kocsmároskodás mellett szombatonként retró zenét játszik a kolozsvári fiataloknak.
Miután a publikum megismerhette a legnagyobb román mesemondó, Ion Creanga meséjének átköltött változatát, a Balga Jancsi históriáját, s jót derült a Véres képeslap Erdélyből, avagy a gölöncséri veszedelem című írás felolvasott részletein, a Sándor vagyok én is… című kötet került terítékre. Az este folyamán kiderült, a könyv címadója Szoboszlai Sándor, aki valószínűleg a magyar hadsereg tisztje volt, és meghalt a háborúban. Sándor vagyok én is című verseskönyve 1941-ben jelent meg Marosvásárhelyen.
– Kocsmárosi meg írói múltam és jelenem mellett több mint másfél évtizede szerkesztő is vagyok. Több irodalmi folyóiratnál és könyvkiadónál is tevékenykedtem, ezért úgy hozta a sors, hogy rengeteg kéziratot kellett elolvasnom, különösen amíg az Irodalmi Jelen folyóirat vers- és paródiarovatának voltam a szerkesztője – mondta el elöljáróban az író.
A vaskos kötet a Kárpát-medence dilettáns költőinek legnagyobb marhaságai és az azokra adott válaszok mellett egy saját versciklust is tartalmaz. A közönség az egér és a hold izgalmas szerelmi történetén kívül egyebek mellett Fegyverneki Szabó András nyugalmazott mozdonyvezető Aranyérműtét a MÁV-kórházban című remekét, Gy. J. Ady Endre emlékének ajánlott „agyrémét” és a Fekete Pákó balladája című verset is meghallgathatta.
A Mogyoróssy János Városi Könyvtár közönségének számából és kacajának intenzitásából ítélve kijelenthető: Gyulán töretlen Orbán János Dénes irodalmi humorfesztiválokon szerzett népszerűsége, s az irodalom általa képviselt populáris, szórakoztató vonalának létjogosultsága van.
